A magyar gazdaság 2017 utolsó és 2018 első negyedévében egyaránt 4,4 százalékkal bővült, ezzel a régióban negyedik-ötödik legmagasabb ütemmel vélhetően jelenlegi konjunktúraciklusa csúcspontjára jutott – közölte előrejelzését a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel. Megállapították, idén Magyarországon a leggyorsabban az építőipar, a mezőgazdaság, az infokommunikációs ágazat és a kereskedelem bővül.
A GKI szerint a beruházási ráta idén 22,5 százalékra emelkedhet, ami főleg az állami – jelentős részben EU-finanszírozású – fejlesztéseknek lesz köszönhető. A bruttó keresetek dinamikája a tavalyi 13 százalék után 10 százalék körül alakul, ami 7 százalék körüli nagyon gyors, de a tavalyi két számjegyűnél kisebb ütemű reálkereset-növekedést jelent.
A minimálbér a tavalyi 15 százalék után idén 8 százalékkal emelkedik, ami kisebb nyomást gyakorol a keresetekre, azonban a munkaerőhiány, illetve a választási év bérfelhajtó hatása továbbra is jelentős a társaság megállapítása szerint.
A fogyasztásbővüléssel kapcsolatban azt írták: dinamikája 4,5 százalékkal vélhetően idén éri el csúcspontját, a vásárolt fogyasztás pedig ennél is gyorsabban, 5,5 százalékkal bővül 2018 során. Ezzel szemben a munkanélküliség 2017 végéhez viszonyítva várhatóan alig csökken év végére, a közmunkások száma viszont mérséklődik. Az infláció júniusra 3,1 százalékra gyorsult, ami az év során a GKI szerint tovább emelkedhet, többek között a forint árfolyamváltozásai miatt.
A GKI úgy véli: Magyarország számára a kedvező világgazdasági folyamatok, az alacsony energiaárak és kamatok korszaka véget ért, a hat éve tartó európai konjunktúra feltehetőleg túl van a csúcspontján, a feltörekvő országok devizája leértékelődik.
Az amerikai elnök kiszámíthatatlansága, a kereskedelmi háború veszélye, az USA és az EU kapcsolatainak romlása mellett lényeges kockázat a Fed kiszámítható kamatlábemelésének hatása az EU jövője szempontjából, amelynek bizonytalanságát a brexit mellett az is okozza, hogy egysége gyengül – tették hozzá.