Sikerült megállapodni a Gazprommal a Magyarországra irányuló gázszállítások jövő évi mennyiségéről és áráról, továbbá a 2020-as szállításokról is megkezdték a felek az egyeztetéseket – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a távirati irodával, miután részt vett a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.
– Az Oroszországgal folytatott hatékony együttműködés nyomán Magyarország energiaellátása a következő esztendőkre is biztosított – mondta a miniszter, emlékeztetve arra, hogy a jelenleg érvényes hosszú távú magyar–orosz gázvásárlási megállapodás 2021-ben jár le. A tárcavezető Szentpéterváron Szergej Lavrov külügy- és Gyenyisz Manturov ipari miniszterrel, továbbá Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával, valamint Kirill Komarovval, a Roszatom vezérigazgató-helyettesével is tárgyalt.
Szijjártó Péter kitért arra, hogy folyamatban van egy új, Magyarországot délről ellátó gázbetáplálási pont előkészítése. Emlékeztetett, hogy a korábban Bulgáriával és Szerbiával aláírt megállapodás értelmében 2019 végére a déli útvonalon újabb gázmennyiség érkezik hazánk területére, a bolgár és a szerb gázvezetékrendszer modernizációjából fakadóan.
A megállapodás mindössze egy nappal követte azt a döntést, amelyben az Európai Bizottság kötelezettségeket írt elő az orosz gázszolgáltató számára: szavatolnia kell a földgáz szabad áramlását a közép- és kelet-európai piacokon, illetve versenyképes árakat kell kialakítania piaci alapon.
A bizottság határozata részletes szabályozással változtatja meg a Gazprom működését a közép- és kelet-európai gázpiacokon. Lehetővé kell tennie, hogy a földgáz eljusson a térség olyan területeire – konkrétan a balti államokba és Bulgáriába –, amelyek el vannak szigetelve a többi tagállamtól a rendszereket összekötő vezeték hiánya miatt.
Az orosz vállalatnak biztosítania kell, hogy az ezen ügyfelei által fizetett ár ne térjen el lényegesen a nyugat-európai gázpiacok árszintjétől. A Gazprom több közép- és kelet-európai országban domináns piaci pozícióval rendelkezik.
Az Európai Bizottság szerint a vállalat megsértette az uniós trösztellenes szabályokat azzal, hogy átfogó stratégiát követett a gázpiacok nemzeti határok szerinti felosztására nyolc uniós tagállam, Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia között. Ez a stratégia lehetővé tette a Gazprom számára, hogy öt országban (Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország) magasabb gázárakat számítson fel.
Szijjártó Péter a Kirill Komarovval tartott egyeztetésről elmondta: a Roszatom 2020-ban kezdené meg a paksi atomerőmű két új blokkjának építését, amelyek 2026-ban és 2027-ben állhatnak kereskedelmi áramtermelésbe – mindez egybevág a megvalósítási menetrenddel.
– A Magyarország versenyképességét és az alacsony rezsiköltségeket hosszú távon garantáló paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházásának építése elől minden uniós akadály elhárult – emlékeztetett a miniszter. Szijjártó Péter egyúttal jelezte azt is, hogy az orosz–magyar kereskedelmi forgalom a tavalyi éves harmincszázalékos növekedését követően már az idei év első két hónapjában is 11 százalékot meghaladó mértékben bővült, február végén kis híján elérte az egymilliárd eurót.
Szerinte ez azt mutatja, hogy az európai uniós szankciók és az orosz viszontintézkedések okozta jelentős kereskedelmiforgalom-visszaesést követően megindult a növekedés, főként a gyógyszeripari termékek és a gabona kivitelének köszönhetően.