– Ha feltesszük, hogy a mai gázbeszerzési és villamosenergia-értékesítési árak rövid távon fennmaradnak, akkor a rosszabb hatásfokú gázerőművek továbbra sem tudnak gazdaságosan működni, ezért nincs sok esély arra, hogy visszakapcsolódjanak a hazai termelésbe – közölte a lapunknak nyilatkozó szakértő. Ahogyan arra Verle Viktor, a Siemens Zrt. Power and Gas divíziójának igazgatója emlékeztetett: várhatóan középtávon kiesnek a széntüzelésű erőművek az európai villamosenergia-termelési rendszerből. Ez részben klímavédelmi szempontok miatt következik be, másrészt pedig ezen technológiák is elévülnek.
– Ez a fajta energiadömping, ami most megjelent Európában a megújulók és az elöregedett széntüzelésű erőművek révén, a jövőben csökken majd, akkor pedig talán a villamos energia ára is helyrerázódik a kontinensen. Akkortól már lehetne létjogosultsága új, jó hatásfokú gáztüzelésű erőműveknek. Azt, hogy a régiek visszajönnének a rendszerbe, nem hiszem, inkább új, magas hatásfokú kapacitások beépítését tartom valószínűnek. Ebből a rendszerből a hagyományos gázerőművek estek ki, mint a Dunamenti Erőmű régi blokkjai és a tiszai erőmű. Azok közül, amelyek csak áramot termelnek, hőenergiát nem, Magyarországon a legnagyobb hatásfokú és rugalmasságú a gönyűi létesítmény – mutatott rá a szakértő.
A rugalmasságra, a fenti esetben a teljesítmény percen belüli, akár 20-30 megawattal való szabályozhatóságára márpedig nagy szüksége van a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-nek (Mavir), amely távvezérléssel, közvetlenül képes alakítani a gönyűi erőmű teljesítményét. Verle Viktor emlékeztetett, hogy a szabályozó társaság évek óta hangsúlyozza: az olyan nagy teljesítményű, úgynevezett alaperőművek mellett, mint a paksi vagy a mátrai ligniterőmű, elengedhetetlenek a kisebb, gyorsan szabályozható egységek is. A rendszer harmadik kategóriája, a megújuló forrásokból származó áram termelése ugyanis igen hektikus az időjárás és a nappal-éjjel ciklusok miatt, a rendszert pedig minden pillanatban ki kell egyensúlyozni. Ráadásul a zöldáram részaránya a várakozások szerint növekedni fog, amivel párhuzamosan a termelés egy része is egyre változékonyabbá válik. Jelenleg az alaperőművek (a paksi és a mátrai) együttesen 3000 megawattot termelnek Magyarországon, valamivel több mint 1000 megawattot importból szerzünk be, míg a fennmaradó szükségletet biztosítják a gázerőművek és a megújuló források.
A 2020-as években komoly gondot okozhat, ha nem épülnek újabb kapacitások, mondta a divízió igazgatója a távirati irodának. Mint hozzátette, a jelenlegi gazdasági helyzet nem kedvez az erőműépítésnek, mert rendkívüli módon ingadoznak a gáz- és villanyárak. A közelmúltban több előkészített beruházást leállítottak: a százhalombattai, a szegedi és a csepeli erőműépítési tervek meghiúsulásával mintegy 1600 megawatt gázalapú kapacitástól esett el a piac. Verle Viktor úgy véli, hogy a befektetőket úgynevezett kapacitásdíjjal is lehetne ösztönözni, amellyel az erőmű mindenkori rendelkezésre állását fizetné meg az állam. Ennek eredményeként még egy esetleges átmeneti leállás sem okozna gondot a befektetőnek. Magyarország biztonságos energiaellátásához ugyanakkor a szakértő véleménye szerint szükség van mind a nukleáris, mind a lignitalapú, a gázalapú és a megújuló energiát termelő egységekre.