A migráció alapjaiban határozza meg a fejlődést, ha hazánk bevándorlóországgá válik, akkor hanyatlás jön – mondta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó eseményén.
A kormányfő idézte Bajorország új miniszterelnökét, aki azt mondta: a Bajor Szabadállam évente több pénzt költ menekültügyre, bevándorlásra és integrációra, mint amennyit a gazdaság, a környezetvédelem, és az egészségügy állami költségvetésére ad.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy akit Magyarországra küldenének, annak itt kellene maradnia. Az osztrákok lezárták, a németek lezárják a határt. Az unió új javaslata szerint több mint tízezer bevándorlót kellene beengedni évente. Egy migráns évente 4,5 millió forintba kerül.
A családegyesítéssel ezt az összeget fel kell szorozni. Ha olyan roham lesz, mint 2015-ben, akkor sok tízezer, akár százezer emberrel kell számolni. Utóbbi esetében 450 milliárd forintról beszélünk. Ha nem tudjuk megvédeni a határokat, akkor nem lesz elég forrása a magyar gazdaságpolitikának. Meg kell védeni a kerítést, annak az árát, vagy legalább a felét ki kell fizettetni Brüsszellel. Továbbá ki kell tiltani a bevándorlás szervezőit.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy megmarad a költségvetési szigor, amiből folytatható az eddig növekedés és az új munkahelyek létrehozása. Azért jöhetett létre közel 750 ezer új munkahely és nőhetett a fegyelmezett hiánypolitika mellett a gazdaság, mert 2010-ben nem más nemzetközi modellt ültettek át, nem a valutaalap (IMF) útmutatását követték, és nem engedtek az egyre durvuló külpolitikai nyomásnak, hanem a hazai sajátosságoknak megfelelő modell alapján élesztették fel a gazdaságot.
Eközben sikeres megállapodásokra jutott a kormány a gazdaság több fontos szereplőjével, ennek megfelelően nőnek a bérek, egyes szakmákban kimagasló fizetésemelések voltak. Magyarország most is az uniós élvonalban van a foglalkoztatás tekintetében; a cél, hogy 2022-re az éllovas Csehország mögé zárkózzunk fel, ahol alig több mint kétszázalékos a munkanélküliség. Mindehhez elengedhetetlen, hogy megakadályozzák a bevándorlást, és ennek érdekében az unióban is változatlanul kiáll a hazai kormány – hangsúlyozta a kormányfő.
Folyamatosan sikerül csökkenteni az államadósságot akkor is, ha Magyarország megítélése szerint Brüsszelben trükköznek a rovásunkra. Legutóbb abból alakult ki vita, hogy az Eximbank kitettségét az adósság részeként szükséges-e számítani.
Emellett Orbán Viktor szerint más uniós országokkal abban is komoly viták vannak, hogy miként kellene alakítani az adórendszert, hogy szükség van-e uniós szintű adóelőírásokra. A miniszterelnök szerint a nyugat-európai államok adószabályainak kötelező érvényű kiterjesztését azok az országok erőltetik, amelyek a kialakuló versenyhátrányukat azzal próbálják behozni, hogy korlátokat helyeznének a gyorsabban növekvő uniós gazdaságok köré, mint amilyen jelenleg Magyarország is.
Orbán Viktor ismét kifejtette: téves álláspont, hogy a magyar gazdaság pusztán az uniós források miatt tud nőni, sőt úgy alakították ki a rendszert, hogy a finanszírozást biztosító országok még keresnek is a támogatáson, többet, mint azok, akik a pénzeket felhasználják. Összevetésként elmondta, hogy a magyar gazdaság 130 milliárd euró értéket képes előállítani, ehhez képest az uniós forrás négymilliárd euró. Magyarország továbbra is az unió tagja akar maradni, de nem a pénzért, amit kapunk, hanem a piacokért, amelyekhez ezzel hozzáférhetünk. – Ha hozzáférünk a piachoz, megkeressük a saját pénzünket – mondta.
A kormányfő szerint azt is el kell érni, hogy létrejöjjön Közép-Európa sokkal szorosabban együtt létező egysége. Ehhez elsődleges, hogy a meglévő kelet–nyugat irányú összeköttetések mellé kialakuljanak észak–déli csatornák is. Ilyen a tervezett Budapest–Belgrád vasútvonal vagy a szintén tervben lévő Budapest–Varsó gyorsvasút, amivel négy óra alatt el lehet jutni egyik helyről a másikra. A miniszterelnök szólt a tervezett Modern falu programról is, amellyel a lakhatási körülmények javulhatnak.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelezte: az idén és egész 2022-ig az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésre lehet számítani. A szigorúan tűréshatáron belüli költségvetési hiányt a tervek szerint tovább mérséklik, így 2020-ra elérhető az egyensúlyi, vagyis nullás költségvetés.
Ugyancsak kiemelt szempont, hogy folytatódjon az államadósság csökkenése, ami a jelenlegi várakozások szerint 2022-re a GDP 60 százaléka alá eshet az alaptörvényben megfogalmazott célkitűzésnek megfelelően.
Kifejtette azt is, hogy a 2010-ben meghatározott egymillió új munkahelyhez hiányzó 250 ezerhez megvannak a gazdaságban a tartalékok, azonban nagyobb figyelmet kell szentelni a német és osztrák szakképzési modellek hatékonyabb átültetésére.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az elmúlt években 12 fordulat volt a hazai gazdaságpolitikában, az államháztartás és a jegybank működésében, amelyek megalapozhatják, hogy 2030-ra Magyarország elérje az uniós életszínvonal átlagát, 2050-re pedig beérje Ausztriát.
Az eddigi eredmények jó lehetőséget adnak az ehhez szükséges felzárkózáshoz, azonban Matolcsy szerint csapdahelyzetek is vannak. Ilyen a régóta napirenden lévő népesedési kérdés, az a tény, hogy a hazai vállalatok nemzetközi összevetésben alacsony hozzáadott értékkel működnek, nagy az eltérés a magyar és a globális vállalatok termelékenysége között. Szintén korlátozó tényező az egészségügy jelenlegi állapota, és egy új növekedési szerkezetre is szükség van, csakúgy, mint egy versengő bankrendszerre, amely mindezt finanszírozza.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a következő tíz évben duplájára kellene emelkednie a bérek vásárlóerejének Magyarországon. Ezt a gazdaság és a kormány együttműködésében meg lehetne valósítani.
Szilárd alapokon
Magyarország bruttó hazai terméke 2017-ben a naptárhatással szűrt adat szerint 4,2 százalékkal nőtt. A negyedik negyedévben 4,4 százalékos volt a bővülés, az egyéb rendkívüli tényezőktől megtisztított szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott növekedés pedig elérte a 4,9 százalékot. Az unió utolsó negyedéves bővülése tavaly 2,6 százalékot ért el.
Erős mondatok:
- A bevándorlás éles gazdasági kérdés is
- Akit ide küldenek, itt fog maradni, ennek a költsége százmilliárdokat is elérhet
- Meg kell fizettetni a kerítés árát
- Ki kell tiltani a bevándorlás szervezőit
- Minden évben tartani kell a négyszázalékos bővülést, így minden évben emelkedik a nyugdíj és lesz prémium
- Minden évben emelkedhet a minimálbér
- El kell érni a teljes foglalkoztatást
- 2022-re hazánkban lehet a régióban a legkisebb a munkaadói teher
- Emelhető a családi adókedvezmény