Ha húsvét, akkor a legtöbb magyarnak a sonka jut az eszébe, hagyományosan ez az a termék, amely minden háztartás ünnepi étlapján szerepel. A Nielsen felmérése szerint a 2017-es szezonban nyolcmilliárd forintnál is többet költöttünk sonkára, ami 13 százalékkal több az előző évihez képest. Az eladott mennyiség is nőtt: sonkából közel 4200 tonna fogyott, ami öt százalékkal több a 2016-os szintnél.
A hentesboltok és az áruházláncok az idén is széles füstöltáru-kínálattal várják a vásárlókat: az alacsony áron kínált, úgynevezett gyorssonkától a pármai sonkán át a csúcsterméknek számító ibérico sonkáig minden megtalálható a hazai palettán. Bár a legtöbb füstölt áru első látásra egyformának tűnhet, a csomagolás azonban merőben más minőséget rejt egy gyorsan érlelt és egy hagyományos eljárással készült termék esetében.
A szakemberek szerint annak érdekében, hogy elkerüljük a csalódást, a vásárlás előtt érdemes alaposan áttanulmányozni a húsárukon szereplő feliratokat. A vásárló legjobb barátja ilyenkor tehát a címke, a kis papírfecnin található megnevezés adja a legjobb támpontot ahhoz, hogy végül épp olyan minőségű sonkával távozzunk a boltból, amilyet elképzeltünk.
A Magyar élelmiszerkönyv módosításának köszönhetően a múlt év óta szigorúbb előírások vonatkoznak a sonkákra. A parasztsonka és -lapocka sótartalma a korábbi hét százalék helyett öt százalékra csökkent. Nyers sonkaként pedig már csak a sertés hátsó combjából és a lapockából készült terméket dobhatják piacra a gyártók és feldolgozók, a tarja tehát kikerült ebből a kategóriából.
A hőkezelt sonkák közé tartozik minden sült vagy főtt sonka. Ez utóbbi kategória az, amelyiknél a legkörültekintőbben kell eljárniuk a vásárlóknak. Szakemberek szerint a hőkezelt sonkáknál arra érdemes figyelni, hogy a jelölésen a füstölt vagy a füstölt ízű kifejezés szerepel-e, utóbbinál ugyanis – a kívülről érkező hőkezelési eljárás helyett – belefecskendezik a füstaromát a páclével együtt a húskészítménybe.
Bár ezen áruk jellemzően jóval olcsóbbak, mint a hagyományos eljárással érlelt sonkák, a választásnál azonban azt is érdemes szem előtt tartani, hogy míg a hosszan érlelt, szárított sonka 10-20 százalékot veszít súlyából a főzés során, a gyorspácolt termékek súlyának akár a 30-35 százalékát is a páclé teszi ki.
Alaposan nézzünk körül a húspultban, kérjük ki a hentes tanácsát! – javasolják a fogyasztóvédők
Fotós: Éberling András
A sonka méltó párja az ünnepi asztalon a tojás, azonban itt sem mindegy, hogy milyen méretű, csomagolású és minőségű termék kerül a kosarakba. A szakemberek tanácsa szerint a tojáson szereplő kód első három karakterére érdemes figyelni a vásárlásnál: az első számjel a tartási technológiára utal (0 – biotartás, 1 – szabad tartás, 2 – mélyalmos, 3 – ketreces technológia), amit a származási ország betűjele követ. A tapasztalatok szerint aki igényesebb terméket szeretne vásárolni, általában az 1-es és 2-es jelölésű terméket választja.
A méretre is figyelni kell a választásnál, az áruházakban legtöbbször a legkisebb, S-es tojáshoz lehet a legolcsóbban hozzájutni. Ám könnyen előfordulhat, hogy a súly alapján jobban megéri a nagyobb tojást választani.
A tudatos vásárlóknak érdemes itt is résen lenniük, az előírások szerint a boltokban fel kell tüntetni a tojás kilónkénti árát is. A tájékoztató árakat böngészve pedig kiderülhet, hogy a nagyobb, drágább tojás kilónkénti ára alacsonyabb a számos európai országban csak ipari alapanyagként használt S-es méretűnél.
A húsvéti asztal éke a fonott kalács. Bizonyára sokan készítik el otthon a sonka kísérőjeként is kedvelt pékárut, az időigényes sütögetés helyett azonban ma már a legtöbben a boltokban, pékségekben szerzik be a terméket. A legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni a választásnál, az a kalácsok esetében is a gyártási, illetve a fogyaszthatósági dátum.
Nyilván senki sem szeretné húsvéthétfőn száraz, romlott kaláccsal várni a locsolókat. Ma már a boltokban a friss kalács mellett hosszabb ideig elálló, csomagolt árut is bőven találni. A minőséget illetően pedig elsősorban az illat és a külső alapján lehet következtetéseket levonni.
Több édesség fogy
Egyre nyitottabbak a magasabb minőséget képviselő, kiváló alapanyagokból készített, magasabb árkategóriában található édességekre a hazai vásárlók. Ez a tendencia a húsvéti csokoládéfigurákra is jellemző. A Nielsen felmérése szerint tavaly 20 százalékkal több szezonális édességet vásároltak a magyar háztartások ebben az időszakban, ami összesen 900 tonna csokoládéfigurát jelent. A minőség irányába való elmozdulást jelzi, hogy a megvásárolt termékek értéke nőtt, 2017-ben 28 százalékkal többet költöttek a hazai családok édességre a húsvéti időszakban, mint egy évvel korábban. A magyarok hagyományosan a tejcsokoládéra voksolnak: tavaly a húsvéti édességekre kiadott pénzük közel kilenctizedét költötték tejcsokoládéra, étcsokoládét a vásárlók 6 százaléka vett. Az első számú kedvenc továbbra is a csokinyúl volt, a termék piaci részesedése tavaly 41-ről 44 százalékra erősödött. Ezzel maga mögé utasította a második helyezett csokitojást, amelynek piaci részesedése egy százalékkal, 38 százalékra csökkent a múlt évben. Az egyéb húsvéti figurák eladásainak aránya a tavalyi szezonban hét százalékot ért el.
