Jelenleg 3 és fél évi nettó átlagbér szükséges egy harminc négyzetméteres garzonlakás megvásárlásához – derül ki az Otthontérkép elemzéséből, amelyet a hét végi Lakás 2016 kiállítás beharangozó sajtótájékoztatóján mutattak be tegnap. A 2000-es évek elején egy ekkora lakás ára több mint 5 évi nettó átlagfizetést tett ki, 2008-ban, a válság előtt pedig 4 és fél év volt ez az időtartam. A helyzet 2013-ban volt a legkedvezőbb: akkor 3,1 évnyi átlagfizetésért hozzá lehetett jutni egy garzonhoz. Noha a lakások reálértékben 2013-ban és 2014-ben érték a legkevesebbet, a bérekhez viszonyítva még most is jóval kedvezőbben juthatunk lakáshoz, mint a 2008-as lakáspiaci csúcs idején.
– Árcsökkenés egyedül a „tömegtermékeknél” és a „rozsdaövezetekben” végrehajtott lakásfejlesztéseknél képzelhető el az idén – mondta Nagygyörgy Tibor, a Biggeorge Property vezérigazgatója. Szerinte a makrogazdasági folyamatok mellett az is az áremelkedés mellett szól, hogy a fejlesztési telkek piacán bekövetkező árrobbanás látványosan növeli azoknak a fejlesztőknek a költségeit, akik most vásárolják meg telküket. Emellett jelentős kapacitáshiány mutatkozhat az építőiparban, ezért kormányzati lépésekre lehet szükség.
Nagygyörgy Tibor szerint tb-csökkentéssel kellene ösztönözni a hazatelepülést, valamint meg kellene könnyíteni a kelet-európai vendégmunkások munkavállalását. – Ahol szűkös a telekkínálat és emiatt korlátozottabb a verseny, ráadásul professzionális lakásfejlesztő jó ár-érték arányú lakásokat kínál, tovább is nőhetnek az árak – mondta az üzletember.
Rutai Gábor, a Duna House elemzési vezetője szerint is maradnak a magas árak. Elsősorban a nagyobb városokban lehet további fellendülés, ahová a munkalehetőségek miatt többen költöznek. Rutai Gábor rámutatott: még ha felfut is a lakásépítés a következő években, akkor is csak a töredékét teszi majd ki az éves szinten várhatóan 150-170 ezres adásvételt lebonyolító piacnak.