– Nem ördögtől való a gondolat, hogy 2018. január elsejétől a turizmusban, vendéglátásban foglalkoztatott munkavállalók átlagjövedelme megkétszereződjön. Ennek érdekében tárgyalásokat folytatunk a munkaadói érdekképviseletekkel főként arról, milyen garanciákat tudnak vállalni, hogy a versenyképességet javító intézkedéseknek valóban a bérfejlesztésben legyen hatásuk, már rövid távon. A kormány minden olyan észszerű döntésre nyitott, amelyek abban segítik az ágazatot, hogy a mostani bérhelyzet javuljon – jelentette ki lapunknak a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója.
Guller Zoltán leszögezte: a kormányzat hatalmas növekedési potenciált lát a turizmusban. – Úgy gondoljuk, hogy ez a terület jelentős mértékben képes hozzájárulni a magyar gazdaság erősödéséhez és a foglalkoztatás javulásához is – mondta.
Rámutatott, a szektor GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása a mostani 10 százalék körüli mértékről két éven belül 16 százalékra emelkedhet, jelenleg Ausztriában jellemző ez a szint. Ennek érdekében a gazdasági válság alatt elmaradt fejlesztések támogatásával a kormány ahhoz járul hozzá, hogy az ágazat még több jövedelmet tudjon termelni. – A vendégforgalom folyamatos emelkedésével javul a külpiaci devizaegyensúly, nő az ágazat jövedelmezősége és a versenyképesség – jegyezte meg a vezérigazgató.
Guller Zoltán jelezte, hogy kedvezményes állami hitel is segíti majd a beruházásokat
Az egyik lehetőség az áfacsökkentés
Közölte, egyelőre nem született döntés arról, hogy a vendéglátás példájából kiindulva csökkentik-e jövőre a szállásszolgáltatás után fizetendő, jelenleg 18 százalékos forgalmi adót, ahogy arról sem határoztak még, hogy kötelezővé teszik-e az éttermekben a jövedelmek fehérítésére szolgáló szervizdíjat. – Támogatunk minden olyan javaslatot, amely ahhoz járul hozzá, hogy az ágazatban dolgozók bére jelentősen emelkedjen. Ez az egyik legfontosabb célunk – hangsúlyozta Guller Zoltán. Mint mondta, a szállodaipar képviselőivel jól alakulnak a tárgyalások, amelyekhez az adja az alapot, hogy garantált bérfejlesztés nélkül nem javul tovább a versenyképesség. – Minden egyes adócsökkentés számszerűsíthető. A lobbiszervezetek a munkaadók érdekeit képviselik, nekünk pedig az a dolgunk, hogy alapvetően a munkavállalók érdekeit vegyük figyelembe és biztosítsuk, hogy ha valamilyen kedvező döntés születik, az utána valóban a bérfejlesztésben mutatkozzon meg – fogalmazott.
– Jelenleg a bevallott átlagos jövedelem a turizmusban a nemzetgazdasági átlag hatvan százalékát éri el, mivel sok esetben a fizetések jó része zsebbe megy. Úgy gondolom, hogy a szervizdíj kötelezővé tétele például bármilyen ijesztőnek tűnik, nem jelentene áremelést, hanem a társadalom szolidaritására alapozva kifehéríthetné az eddig nem látott jövedelmeket. Mérlegelünk minden javaslatot. Az áfacsökkentés már egy hatalmas lépés, az ebből és minden további állami kedvezményből befolyó összeget viszont a munkáltatóknak szigorúan bérekre kellene fordítaniuk. Ez azt is jelentené, hogy vállalhatóbb módon jutnának a fizetésükhöz a dolgozók, csökkenne a kiszolgáltatottságuk – vázolta Guller Zoltán.
Szavai szerint az állam amikor a kiadásait tervezi, jogosan várja el, hogy a támogatásokért cserébe a piac is hozzátegye a maga részét, a fejlődés ugyanis csak közös erőfeszítéssel valósulhat meg. – Nem várható el, hogy a kormány adjon támogatást, hitelt, csökkentsen adót, miközben az alkalmazottak nagy részét közismerten feketén foglalkoztatják a szektorban. Rendezni kell a béreket, nem megy tovább a feketézés. Aki pedig túllép azon a korábbi berögződésen, hogy csak elvárja a segítséget, de nem tesz hozzá semmit, partnerségre lel a kormányban – jelentette ki.
Jövőre élhetőbbé válik a piac
A vezérigazgató emlékeztetett, a versenyképesség javítása érdekében több kormányzati lépés történt a központi intézményrendszer egy évvel ezelőtti átalakítása óta, és további változások következnek.
– Az ágazati irányítás átszervezése nem öncélú államosítás volt, a turizmus továbbra is a piaci szereplők kezében van. A Magyar Turisztikai Ügynökség megalakulásával a korábban több minisztériumban kezelt feladatok egy helyre kerültek azzal a szándékkal, hogy az új rendszer a vállalkozók érdekeit a legnagyobb mértékben tudja szolgálni – szögezte le.
Mint mondta, hamarosan jelentős fejlesztések kezdődnek a turisztikai szempontból kiemelt térségekben. Eddig három desztinációról döntött a kormány: a Balaton, Sopron–Fertőd, illetve a Tokaj–Felső-Tisza-vidék–Nyírség váltak kiemelt fejlesztési területekké. – Nemsokára újabb térségek kijelölését kezdeményezzük a kormánynál – jelezte Guller Zoltán.
Felhívta a figyelmet arra, hogy májusban megjelennek a komplex szálláshelyfejlesztési pályázatok, amelyekhez kedvezményes hitellehetőség is társul. – Az állam megpróbálja a magánbefektetők pénzét egy támogatott hitelkonstrukcióval és állami engedményes forrásokkal több száz milliárd forint értékben a turizmus fejlesztésére fordítani. Ennek részleteit a pályázati kiírásokkal együtt ismertetjük majd – jelentette be a vezérigazgató.
Emellett napirenden van a turizmust érintő jogszabályok átfogó felülvizsgálata is, aminek következtében jövőre jelentősen egyszerűsödnek a szakmai előírások, vagyis élhetőbbé válik a piac. Szavai szerint e tekintetben már ebben az évben látható lesz a javulás.
Számít a fenntarthatóság a tervezésnél
Tájékoztatása szerint a fejlesztések tervezésekor, illetve az ügynökség által kezelt nemzeti turizmusmarketingben, az országmárka megújításában a korábbiakhoz képest a legfontosabb változás az, hogy az eddigi termékalapú szemléletet az úgynevezett desztinációalapú szemlélet váltotta fel.
– A turizmusfejlesztésben komoly szerepük van a desztinációknak. Azt gondoljuk, hogy amikor az utazó desztinációt, vagyis úti célt választ magának, az alapvetően egy élményígéret választása a részéről. A feladatunk az, hogy a magyarországi élmények ígéretét professzionális módon eljuttassuk a célközönséghez külföldön és belföldön egyaránt – ismertette.
A fejlesztési pályázatok lebonyolítását koordináló ügynökség vezetője elmondta, naponta többtucatnyi ötlet érkezik. – Azzal a magánbefektetővel tudunk foglalkozni, aki megmutatja, hogy ha a saját pénzéből áldoz a tervére, mekkora állami segítséggel lehet eredményes a beruházás, és az milyen mértékben szolgálja majd az ágazat stratégiai érdekeit. Megvizsgáljuk, hogy az elképzelés mennyiben járul hozzá a munkahelyek megtarthatóságához, az adóbevételek növeléséhez. Az is számít, hogy pénzügyi szempontból mennyire lesz fenntartható a fejlesztés és az mekkora hasznot hozhat – sorolta a szempontokat. Hangsúlyozta, a fejlesztésekből senki nem marad ki. – Ez egy hosszú távú folyamat: szépen, fegyelmezetten haladunk. 10-15 év távlatában a kormány minden szükséges támogatást meg fog adni a turizmus fejlődéséhez, hiszen a gazdaság alapvetőn növekszik, egyre több pénz áll a lakosság és a költségvetés rendelkezésére – fogalmazott az MTÜ első embere.
Biztonságos az ország
Rámutatott, hónapok óta folyamatosan nő a magyarországi vendégforgalom, amiben az is szerepet játszik, hogy a terrorizmus szempontjából is biztonságos úti célnak számítunk a nyugat-európai desztinációkhoz képest. A szakember szerint idén a nyári sportesemények is kedvező hatással lesznek az ágazatra. – A FINA vizes világbajnokság rengeteg turistát vonz. A legfontosabb érdek az – túl azon, hogy számszerűsíthető lesz a bővülés –, hogy önmagában az országképet, a hazánkról való gondolkodást befolyásolja a vb megrendezése. A közvetítések által Magyarország híre eljut sok millió külföldihez – emelte ki.
Guller elmondta, tavaly fordult elő először, hogy nagyobb mértékben nőtt a szállásdíjbevétel, mint a vendégek száma. Ez is azt mutatja, hogy a turizmus jövedelmezősége javult, ám a stratégiai ágazatban még komoly tartalékok vannak. – A régiós versenytársakhoz képest az elmúlt évben javult a versenyképességünk – mondta a vezérigazgató.
Egyre több élménypont jön létre
– El kell kezdenünk hinni abban, hogy a turizmus egy olyan, nagyon rövid távon elérhető, hosszú távon kifizetődő tevékenység, amelyből az ország könnyedén tud profitálni. Mindenkinek a turizmus nagykövetének kell lennie, például az is számít, hogy egyszerű járókelőként segítünk-e egy útbaigazítást kérő külföldinek – fogalmazott Guller Zoltán, aki szerint az egész ország összefogása szükséges ahhoz, hogy jelentősen javuljon az iparág, ezáltal a gazdaság teljesítménye.
Mint mondta, arra számítanak, hogy a jövőben egyre több vállalkozónak lesz érdeke és lehetősége befektetni a turizmusba, és még több élménypont jön létre Magyarországon. – Ez egy öngerjesztő folyamat: minél jobban megéri üzemeltetni a vállalkozásokat, annál több pénzt hoz majd a turizmus, és annál vonzóbb úti céllá válik hazánk.
A megvalósuló fejlesztések kedvező hatásai már nagyon rövid távon láthatók lesznek – összegezte a turisztikai ügynökség vezetője.
Láthatóvá tennék a vendégforgalmat
– Döntés még nincs róla, de az ügynökség dolgozik azon, hogy 2018-ban a szálláshelyeken futó szoftvereket bekapcsolják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendszerébe, ami azt a célt szolgálná, hogy direkt módon lehessen látni a forgalmat – mondta Guller Zoltán. Az elképzelés szerint az új rendszerben nem csupán a bevételek, hanem akár a szobafoglalások vagy az értékesített vendégéjszakák száma is közvetlenül látszódna, amiből az aktuális trendek is kiolvashatók lennének. – Bekötjük a NAV-hoz a szálláshelyeket, ezekből a szoftverekből pedig automatikusan továbbítódna az adat a Központi Statisztikai Hivatalhoz, illetve az önkormányzatokhoz. A lényeg, hogy megvalósuljon az automatikus adatszolgáltatás, ami a vállalkozóknak leegyszerűsítené az adminisztrációt. Az új rendszer emellett az ágazat fehéredését segítené elő – közölte. Az elképzelés szerint az adatforgalom kölcsönös lenne, vagyis a szálláshelyek visszafelé is kapnának adatokat a hatóságtól az egyes régiók, piaci szegmensek teljesítményéről. – Jövőre bevezetjük a programot és lehetővé tesszük, hogy a kisebb, szoftverrel nem rendelkező szálláshelyek, illetve a rövid távon lakást kiadók is bekapcsolódhassanak a rendszerbe – jelezte a vezérigazgató.
