Januártól új támogatási rendszer él a megújuló forrásokból hő- vagy villamos energiát termelők piacán. A korábban lapunkban is beharangozott, metár – megújuló energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-támogatási rendszer – néven ismert jogszabály a napokban jelent meg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) rendeleteként. A holnaptól hatályos szabályozás azt szabja meg, hogy milyen feltételekkel és mértékben kaphatnak támogatást a zöldenergia-forrásokat hasznosító, egy megawatt (MW) kapacitás alatti termelők, ideértve a kötelező átvételre (kát) jogosultakat is.
Az új támogatási rendszerben a piaci árat meghaladó összeget kapnak az arra jogosult termelők fokozatosan csökkenő mértékben, egészen a beruházás megtérüléséig. A piaci árat minden évben úgy határozza meg az energiahivatal, hogy a magyarországi áramtőzsde, a HUPX határidős jegyzéseit 0,9-es szorzóval korrigálja. Ezt az árat egészíti ki a támogatással egy előre meghatározott összegig. Ez az úgynevezett prémiumáras rendszer, amelyhez versenypályázás után lehet hozzájutni, és leváltja a fix, előre meghatározott felvásárlási árakat.
A metárt többéves előkészítés után, idén júniusban fogadta el az Országgyűlés, az egyik fő célja pedig az, hogy a költségvetési források optimális kihasználásával, a hazai gazdaság élénkítésével támogassa Magyarország megújuló források hasznosítására vonatkozó vállalását. Eszerint 2020-ra a teljes energiafelhasználás 14,65 százalékának zöld forrásokból kell származnia. A jogszabály szerinti versenyeztetéshez kötött támogatás az uniós elvekkel összhangban készült, ám az Európai Bizottság nem hagyta jóvá teljes egészében. Ezért az egy MW feletti kapacitású termelőkre vonatkozó szabályozásra még várni kell. A szűkített verzióban az eredetileg tervezetthez képest a pályázható keret és a támogatások mértéke is alacsonyabb lesz.
Ettől függetlenül a rendelet kiszámíthatóbb piaci környezetet biztosít, amelyre a beruházók alapozhatják döntéseiket. A jogszabály melléklete szerint kötelező áramátvételt 25 évre igényelhetnek a biogáz- és szilárdbiomassza-beruházások, a fix és a napkövetős napelemek üzemeltetői tizenhárom évre, a hulladékból származó gázt előállítók pedig öt évre. A jogalkotó amellett, hogy meghatározta az energiatermelőkre vonatkozó műszaki követelményeket, rendelkezett arról is, hogy évente mennyi villamos energia előállítását várja el egy kilowatt névleges teljesítmény esetén az egyes erőműtípusoknál. A legnagyobb elvárást, 6900 kilowattórát a biomassza tüzelésű erőműveknél, míg a legkisebbet, 1100 kilowattórát a fix napelemeknél támasztották.
Támogatásban csak akkor részesülhet a biogázt vagy biomasszát hasznosító létesítmény, ha öt éven belül kereskedelmi üzembe helyezik. A hulladéklerakóból származó gázt felhasználó, valamint a fix- és napkövetős napelemet telepítő beruházóknak két év áll rendelkezésükre. A mellékletben nem kapott helyet a szélenergia, hiszen egy, a napokban megjelent kormányrendelet kimondta: a 2017-ben az országos villamosenergia-hálózatra csatlakoztatható szélerőművek kapacitása nulla MW.