A fiatalok vállalkozási hajlandóságát vizsgáló műhelyvitát rendezett a Magyar Tudományos Akadémia ipar- és vállalatgazdasági albizottsága, valamint a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) Pénzügyi és Számviteli Kara a közelmúltban. A szakmai rendezvényen az előadók a GUESSS (Global University Entrepreneurial Spirit Students’ Survey), a felsőoktatási hallgatók végzést követő, valamint öt évvel későbbre vonatkozó karrier- és vállalkozási terveit vizsgáló, 34 ország bevonásával készülő nemzetközi felmérés eredményeit ismertették.
A legutóbb 2013-ban, összesen 109 000, ebből 8839 magyar felsőoktatási hallgató részvételével végzett kutatás alapján a magyar egyetemisták-főiskolások 83 százaléka alkalmazottként tervez munkába állni a diploma megszerzését követően, és csak 6 százalékuk gondolja úgy, hogy saját vállalkozást indít. Öt évvel későbbre vonatkozó karrierterveik szerint viszont már csak 47 százalékuk látja magát foglalkoztatottként, 35 százalékuk úgy véli, akkorra már saját vállalkozását vezeti.
Végzősök ünnepelnek. Nem elég vonzó a saját lábra állás
Ezzel a hazai hallgatók a vállalkozói hajlandóságot mérő, 1-től 10-ig terjedő skálán 3,8-as értéket értek el, ami majdnem azonos a nemzetközi 3,7-es pontszámmal, és amivel ugyan megelőzzük az osztrák (2,8) és német (2,7) hallgatókat, de jelentősen elmaradunk például Lengyelország 4,21-es pontszáma mögött. Bár a magyarországi hallgatók vállalkozói kedve 2008-ban megugrott, az akkor megkérdezettek 16 százaléka tervezett vállalkozást indítani a végzést követően, és csaknem 50 százalék 5 év elteltével, ezt követően azonban – elsősorban a 2007-es pénzügyi válság hatására – csökkenni kezdett a vállalkozói kedv, ami 2013-ban a 2006-os érték csaknem felére, 7,9 százalékra esett vissza.
A soron következő kutatásra várhatóan idén kerül sor, előzetes várakozások szerint az értékek érdemben nem fognak változni.
Az EU tagállamainak átlagában a kkv-k adják a vállalkozások 78 százalékát, és foglalkoztatják a munkavállalók 79 százalékát. A hazai egyetemisták-főiskolások vállalkozási hajlandóságának esetleges növekedése így nemcsak a hazai gazdaság esetében hozna érezhető mértékű GDP-növekedést, de hozzájárulna a társadalmi fejlődéshez is.
