Az előző negyedévihez képest jelentősen visszaesett a kis- és középvállalkozások üzleti bizalmi szintje az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének legfrissebb felméréséből. A KKV Körkép Konjunktúra Mutatója a januári 25 pontról 18 pontra csökkent. Így jelenleg a 2016 júliusa óta tartó csökkenő tendencia felerősödése érvényesül.
A mutató három összetevője esett vissza jelentősen: a vállalkozások pesszimistábbá váltak a várható beruházásukat illetően, valamint sokkal negatívabban látják jelenlegi jövedelmezőségüket és az előző féléves termelési szintjüket, mint januárban. Fontos, hogy csak belpiacra termelő, az építőipari, a részben külföldi tulajdonban álló, illetve a 100–249 fős cégek üzleti bizalma csökkent jelentősen az előző negyedévhez képest. A bizonytalansági mutató értéke 41 pontos szinten áll, ami hárompontos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. Ez arra utal, hogy a vállalkozások helyzetértékelése kevésbé egyöntetű, mint januárban volt.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke lapunk kérdésére az adatokkal kapcsolatban arról beszélt, hogy a kkv-szektor várakozásait két tényező veti vissza. Az egyik, hogy a minimálbér 15, valamint a garantált bérminimum 25 százalékos emelését a szereplők jelentős része nem tudja kigazdálkodni. Ugyanakkor az elnök kiemelte: a korábbi alacsony bérszínvonal sem volt tartható, mivel az visszavetette a vásárlóerőt is, ezért az iparszövetség támogatja a kormány bérpolitikáját.
A másik tényező az uniós pénzek hiánya. Ezzel kapcsolatban Vadász kifejtette: korábban a kormányzati kommunikációból arra következtettek a vállalkozások, hogy mielőbb, már az év első felében megkezdődhetnek a kkv-szektorban várt beruházások. Ugyanakkor a pályázatok elbírálása még nem zárult le, várhatóan a megvalósítandó projekteket így csak a második fél évben tudják elkezdeni a cégek. Az elnök hozzátette, hogy még mindig lassú az uniós pályázatokat elbíráló intézményrendszer, amelynek gyorsítása sokat segítene.
A belpiacra dolgozó építőipari vállalkozások bizonytalanabbnak látják a jövőt
A Miniszterelnökség legfrissebb adatai szerint a kis- és középvállalatoknak szánt pályázati pénzekre kimagasló a túligénylés. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban a Mikro kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatására, a Prototípus, termék, technológia- és szolgáltatásfejlesztésre, valamint a Gyakornoki program pályakezdők foglalkoztatására elnevezésű kiírásokra érkezett a legtöbb pályázat. E három kiírás keretösszege összesen 146 milliárd forint, azonban az eddig beérkezett kérelmek alapján 285 milliárd forintos igény mutatkozik a vállalatok részéről.
Az elbírált pályázatok nagy részére már megkötötték a szerződést, azonban az eddig megítélt 48 milliárd forintra még javarészt csak az előlegeket kapták meg a cégek. A várakozások szerint jövőre már lekötnék a fejlesztésekre szánt teljes európai uniós kohéziós támogatási összeget. Habár a fejlesztési ciklus 2020-ig tart, a pénzügyi zárást 2022-re kell elvégeznie Magyarországnak, így a vállalkozásoknak négy évük marad a fejlesztések megvalósítására.
