A török kormányzat kiszámíthatatlan gazdasági lépései, az ankarai jegybank függetlenségének csorbítása, az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval folytatott konfliktusok sorozata, valamint a magas külső devizaadósság már korábban is nyomás alá helyezte a török líra árfolyamát, de a gyengülés 2018 tavaszán tapasztalható mértéke mindenkit meglepett. A török líra július végéig 75 százalékot gyengült az euróval szemben az év elejéhez képest – hívták fel a figyelmet összeállításukban az OTP Treasury vezetői a tavalyi jelentős világgazdasági események sorában elsőként. Szeptemberben a külső feszültségek enyhülésének és a jegybanki alapkamat emelésének köszönhetően a líra jelentősen visszaerősödött, ám a történetnek még koránt sincs vége – hangsúlyozták –, és csak idén derül majd ki, hogy a török gazdaság mennyire sínylette meg az unortodox gazdaságpolitikát.
Kereskedelmi kardcsörgetés
A sorban másodikként említik a szakértők az Egyesült Államok vezérelte eseményeket: Donald Trump már választási ígéreteiben is protekcionista gazdaságpolitikát helyezett előtérbe, amit megválasztása után az Egyesült Államok szinte valamennyi kereskedelmi partnerével szemben érvényesített is. Amikor 2018 márciusában Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök bejelentette, hogy Kína vezető szerepre kíván törni a világgazdaságban, a sokfelvonásos történet újabb fordulóponthoz érkezett – mutatott rá Bánfi Attila, az OTP Treasury hazai vezetője, aki szerint az Egyesült Államok által válaszul kiszabott gazdasági szankciók és kereskedelmi harc arról is szól, hogy a protekcionista gazdaságpolitikai áramlatok válnak-e ismét meghatározóvá a nemzetközi színtéren, illetve hogy mennyire korlátozható a szabad kereskedelem a globális világgazdaságban.
Fotó: MTI
Míg Kínának komoly fejtörést okoznak az amerikai vámok, addig az Egyesült Államok szempontjából nem ennyire egyértelmű a kereskedelmi háború hatása. Mindenesetre könnyen előfordulhat – állítja a szakember –, hogy a konfliktusból végül minden szereplő vesztesként kerül ki. Többek között ezt a feltételezést tükrözték a negyedik negyedévben megfigyelhető részvénypiaci mozgások is.
Az elnök 2016. november 8-i megválasztása óta egyébként is röpködnek az indulatok az amerikai választásokba beavatkozó orosz szereplők ügyében, amihez három hivatalos, folyamatban lévő vizsgálat is társul. A vizsgálatok 2018-ban is okoztak izgalmakat, de a 2019-es évet még inkább meghatározhatja, ha az elnökre nézve további terhelő bizonyítékok válnak nyilvánossá.
Tavaly az amerikai elnök által bevezetett adócsökkentések jelentős mértékben hozzájárultak a gazdaság növekedéséhez, a munkaerőpiaci adatok javulásához és ezáltal az infláció lassú emelkedéséhez. Mindezek elegendő okot szolgáltattak a Jerome Powell vezette Fednek, hogy folytassa a korábban megkezdett kamatemelési ciklust – foglalta össze Bánfi Attila. Hozzátéve, hogy az utóbbi időben a jegybank szerepét betöltő Fed kommunikációja is sokat változott. Decemberben a várakozásoknak megfelelően a Fed 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatrátát, emellett 2019-re vonatkozóan két emelést irányzott elő. A piac egyelőre egy emelést áraz, ebből adódóan a 2019-es kamatpálya alakulása is sok izgalmat hozhat.
A mindig eseménydús arab világban sem volt szürke és unalmas a leköszönt esztendő, a közel-keleti konfliktusok befolyásolták legnagyobb mértékben az olajpiac mozgásait. Pár baráti országgal szemben elnéző volt ugyan az Egyesült Államok, de Irán ellen gazdasági szankciókat helyezett kilátásba, ami jelentős áremelkedést indított el a múlt év első felében, és a WTI ára négyéves csúcsra kúszott fel. Azonban a szavakat nem követték drákói intézkedések, egyes baráti országokkal pedig az Egyesült Államok meglehetősen elnézőnek bizonyult a kereskedelmi korlátozások megkerülésével kapcsolatban. Nem sokkal később Donald Trump már arról twittelt, hogy olcsó olajat szeretne, mire a WTI több mint harminc százalékot esett decemberre. A legnagyobb olajtermelők közül Szaúd-Arábia mindenképpen magasabb olajárat szeretne elérni, hogy finanszírozni tudja növekvő katonai kiadásait. Az OPEC decemberi ülésén arról döntött, hogy 1,2 millió hordóval csökkenti a kitermelést januártól. Egyelőre nem látszik ennek hatása, mert az amerikai és orosz kitermelés rekordokat dönt – foglalták össze az OTP Treasury szakértői az árutőzsde tavalyi mozgásait is jelentősen befolyásoló eseményeket.
Bizonytalanság az unióban
Az egész világgazdaságnak, de különösen az Európai Unió gazdaságának hoz már-már napi izgalmakat Nagy-Britannia kilépése az EU-ból. Jelenleg egyre inkább úgy tűnik, hogy az úgynevezett hard brexit valósul meg – vagy esetleg nem is lesz kilépés. Amennyiben a jelenleg valószínűbbnek tűnő hard brexit valósul meg, az rövid távon jelentős bizonytalanságot okozhat Európában és Magyarországon egyaránt. Ezáltal megszűnne a munkaerő szabad áramlása, az áruk szabad, vámmentes kereskedelme, ami bizonytalan helyzetbe hozná a piaci szereplőket mindkét oldalon
Az EU déli részén sem nyugodtak meg tavaly a gazdasági kedélyek. Az év első felében az olasz kormányalakítás miatt aggódhatott a piac, ám ennél is nagyobb kockázatokat rejt a GDP 132 százalékára rúgó államadósság. A római kormány a költségvetési hiány elengedésével szeretett volna a gazdasági növekedésre fókuszálni, ebben azonban az Európai Unió gazdasági vezetői jelentős kockázatokat láttak az olasz államháztartás stabilitása szempontjából, és először történt meg az Európai Bizottság történetében, hogy nem fogadta el egy uniós ország költségvetését. Mindezek miatt túlzottdeficit-eljárás is indulhatott volna az olaszok ellen. Az év végére azonban sikerült mindkét fél számára elfogadható kompromisszumot találni. Olaszország 2,4-ről 2,04 százalékra módosította a 2019-es hiánycélt, emellett a 2020-as és 2021-es hiánycélt is lefele korrigálták.
Középpontban az infláció
Mindezek után a hazai gazdaság és annak szereplői a saját bőrükön, közvetlenül tapasztalhatták, hogy 2018 áprilisában új történelmi szintre, 310-ről 330 forintra emelkedett az euró–forint árfolyam, ami 6,4 százalékos gyengülésnek felelt meg. A magyar nemzeti valuta gyengülése az emelkedő külső hozamkörnyezetre, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által folytatott laza monetáris politikára volt visszavezethető, illetve egybeesett más fejlődő piaci devizák leértékelődésével.
Az októberi inflációs adat az árszínvonal jelentős megugrását mutatta, amelynek következtében egyre több elemző várta azt, hogy a jegybank végül kénytelen lesz változtatni ultralaza monetáris politikáján. Az olajár újbóli csökkenése és a legfrissebb, novemberi – csökkenő – inflációs adat viszont abba az irányba mutat, hogy rövid távon további tér nyílhat az MNB előtt a laza monetáris környezet fenntartására. A decemberi monetáris tanácsülést követően a jegybank jelentősen változtatott a kommunikációján, jelezve, hogy érzékeli az inflációs környezet vá0ltozását, s akár az Európai Központi Bankot (EKB-t) megelőzve is hajlandó szigorítani, amennyiben az infláció gyorsulása ezt megkívánja.
Bánfi Attila és csapata a felsorolás végén, de nem utolsósorban említi a virtuális pénzek előző évben bekövetkező hullámvasútját a korábban valószerűtlen sikereket követően. Amíg 2017 a kriptovaluták felértékelődéséről, illetve a téma iránti felfokozott médiaérdeklődésről szólt, 2018 ennek az ellenkezője jegyében telt. A bitcoin árfolyama egy év alatt hirtelen húszezerről négyezer dollárra esett vissza, ami jelzi, hogy a piac előbb vagy utóbb még a legfelkapottabb slágertermékeknél is korrekciót kényszerít ki. Noha maga a blockchain technológia jövőbe mutató eszköz, továbbra sem tudhatjuk, vajon lesz-e olyan kriptodeviza, amely valódi értékmérővé tud válni.
Saághy Pál András, az OTP Treasury üzletkötője szerint 2018 kifejezetten nehéz, fordulatokban és izgalmakban bővelkedő év volt a pénz- és tőkepiaci szereplőknek. Nem dőlt el, hogy a világgazdaság milyen irányba mozdul az idén, de annyi bizonyos, hogy az előző években tapasztalt, viszonylag kiegyensúlyozott részvénypiaci növekedést egy idegesebb, csapongó mozgásokkal teli időszak váltotta fel. A relatív kiszámíthatóság helyett teljesen kiszámíthatatlan helyzetek álltak és állnak várhatóan ezután is elő.
Nagy István Milán, aki ugyancsak üzletkötő a cégnél, egyenesen úgy fogalmazott: a tavalyi év legfőbb tanulsága, hogy a tőke- és pénzpiaci szereplők sohasem hihetik azt, hogy mindenre felkészültek. Fontos tehát, hogy piaci stratégiánkban – a hozamelvárások biztosítása mellett – teremtsük meg a feltételeket a váratlan helyzetekre történő gyors reagálásra is.
Viharos időszak a Tőzsdéken
Az amerikai részvénypiac tavaly a legrosszabb évét zárta a pénzügyi világválság 2008-as csúcspontja óta – írta a távirati iroda. A Wall Street tavaly január végén korrekciós pályára kényszerült, és a 2018-as év legnagyobb részében olyan kihívásokkal szembesült, mint a vámtarifák alakulása miatti idegesség, az emelkedő kamatlábak és a vállalati jövedelmek gyengülésétől való félelem. – A befektetők önelégültté váltak – mondta Thomas Martin, az atlantai Globalt Investments befektetési cég vezető portfóliómenedzsere. Az emberek az áringadozások hiányára rendezkedtek be, és amikor ez megváltozott a kereskedelmi aggodalmak és a kamatlábak miatt, átalakításokba kezdtek, ez pedig beindította a zuhatagot. A december különösen keserves hónapnak bizonyult az amerikai részvénypiacnak. Az S&P 500-as mutató a legrosszabb decemberét produkálta az 1930-as évek nagy világválsága óta, a Nasdaq Composite mutató alakulása pedig csak megerősítette, hogy a piaci környezet esésre áll, miután csúcspontjától húsz százalékkal elmaradva teljesített. A New York-i tőzsde három irányadó indexe egyaránt mintegy kilencszázalékos zuhanást szenvedett el a múlt hónap eleje óta. Ami az új évet illeti, a befektetők abban reménykednek, hogy megszűnnek majd azok a kérdőjelek, amelyek jelentős ellenszélként hatottak 2018-ban, mindenekelőtt az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalásokkal, a jegybank szerepét betöltő Fed tervezett kamatemeléseivel, a vállalatok lassuló növekedésével, valamint a Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépésének várható következményeivel kapcsolatban. A londoni értéktőzsde 2018-as teljesítményét szintén a világgazdasági és a világkereskedelmi kockázatok mellett a legnagyobb súllyal a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát övező bizonytalanságok terhelték. A vállalati szektor legnagyobb aggálya az a lehetőség, hogy az Egyesült Királyság a brexit feltételeiről szóló megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból. A piac borúlátását alátámasztja a Bank of England minap összeállított, 12 oldalas évzáró helyzetértékelése. A brit jegybank elemzése szerint a brexit körüli bizonytalanságok jelentősen erősödtek a múlt év utolsó hónapjaiban, és ennek terhei már a piacokon is látszanak.
