Az Arany Világtanács szerint enyhén csökkent, de lényegében tartós maradt az idei második negyedévben a globális aranykereslet. A legújabb adatok értelmében a vizsgált időszakban 4 százalékkal kevesebb, 964 tonna aranyat vettek meg éves összevetésben. Ezt bőven fedezte az aranykínálat, az ugyanis 1120 tonnát tett ki, 3 százalékkal többet, mint tavaly ugyanezen időszakban – kommentálta az adatokat tegnap Juhász Gergely, a befektetési nemesfémekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója.
Tegnap reggel 1206 dollárt ért az arany unciája a nemzetközi piacokon, tehát az ár tovább süllyedt az elmúlt napok stabilizációja után. Az Erste Befektetési Zrt. elemzése szerint az aranyra az erős dollár van elsősorban negatív hatással, aminek következtében egyéves mélypontra esett a nemesfém ára. Miután várhatóan erős marad a munkaerő-kereslet, a piac továbbra is inkább gyengülő aranyárra számít az emelkedő kamatok és az erős dollár miatt.
A sokasodó gazdasági és politikai bizonytalanság, valamint a Magyarországon is erősödő inflációs nyomás miatt ugyanakkor egyre vonzóbb lehet az elmúlt években háttérbe szorult, de értéktartó jellegéből nem veszítő befektetési eszköz.
A Conclude adatértékeléséből az látszik, hogy immár másfél éve egyre több pénz áramlik a tőzsdéken keresztül az aranybefektetési alapokba. Az ebben a formában fialtatott nemesfémkészletek 2018 második negyedévé-ben 33,8 tonnával gyarapodtak, ami az európai befektetők fokozódó aktivitásának köszönhető. Ennek oka Juhász szerint is épp az olaszországi választásokat és a monetáris politikai kilátásokat övező bizonytalanságban keresendő.
Összességében a központi bankok is tovább növelték aranytartalékaikat – április és június között 89 tonnával. Mindenekelőtt Oroszország, Törökország és Kazahsztán, valamint kisebb mértékben India jegybankja volt aktív a piacon. Főként a jegybanki gyakorlat utalhat arra, hogy a fokozódó kockázatok, illetve emelkedő infláció esetén is értéktartó befektetés újra vonzóvá válhat.
Általános az aggodalom az olasz és a török belpolitikai helyzet miatt, gazdasági fronton beláthatatlan, hogy milyen gazdaságlassító hatása lesz az Egyesült Államok és Kína között minden jel szerint tovább éleződő kereskedelmi háborúnak, ami a világ többi részére is erősen kihat. Mindez úgy, hogy világszerte emelkedni kezdett az infláció, ami megint csak az arany vonzerejét növelheti, például a tőzsdékről ilyenkor rendszerint távozó pénzek nemesfémbe áramlásával.
Nagyon eltérő az egyes országok viszonyulása az aranyhoz; a sárga fém korábban klasszikus tartaléknak minősült, mára viszont némileg változott a szerepe. Ezzel együtt az Egyesült Államok kirívó mértékű, 8 ezer tonnát meghaladó aranykészlettel rendelkezik, ez több mint az ország devizatartalékának 75 százaléka. Ezt az arányt más országok meg sem közelítik: Kínának és Oroszországnak hozzávetőleg egyaránt 1800-1800 tonnát meghaladó arany áll rendelkezésére.
A magyarországi 3 tonnás készlet ezekhez képest elenyésző. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén tavasszal jelentette be, hogy hazahozták Londonból az aranytartalékokat, ezzel is többletrugalmasságot biztosítva a hazai döntéshozóknak.
A 2008-as pénzügyi világválság alapjaiban írta át a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását. Az arany immáron nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem olyan stratégiai eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt – indokolta akkor lépését az MNB.