Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a magyar hatóságok megállapodtak egy olyan munkacsoport létrehozásában, amelynek feladata a magyar parlament által nemrégiben módosított bírósági végrehajtási törvény bankszektorra gyakorolt hatásának vizsgálata, valamint megoldási javaslatok készítése az esetleges negatív hatások enyhítésére – jelentette be tegnap a pénzintézet. Az EBRD a fenntartható fejlődés szempontjából kulcsfontosságúnak tartja olyan stabil üzleti környezet megteremtését és fenntartását, amely lehetővé teszi, hogy a pénzügyi szektor a gazdaságot és a fogyasztókat szolgálja– áll a közleményben.
A kormány és az EBRD 2015 februárjában egyetértési megállapodást írt alá a magyar pénzügyi szektor megerősítésére, hatékonyságának és nyereségességének javítására, valamint a hitelezés fellendítésére, mivel a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése a gazdasági növekedés kulcsfontosságú tényezője. A magyar kormány vállalta, hogy „a makrogazdaság stabilitásának megteremtése érdekében elősegíti a biztos és kiszámítható gazdasági környezet megteremtését”. A megállapodás sikeres végrehajtása pozitív hatással volt a gazdasági fejlődésre és erősítette a helyi bankszektort. A megállapodásnak része volt az is, hogy a magyar állam és az EBRD fejenként 15 százalékos tulajdonrészt vásárolt az osztrák Erste Bank hazai érdekeltségében.
A megállapodás azért volt különösen jelentős, mert ezzel lehetett véget vetni a bankrendszer és a kormány között korábban meglehetősen feszültté vált viszonynak, miután az előző években a gazdaságpolitika több intézkedése jelentős veszteségeket okozott a hitelintézeteknek. Az EBRD-vel kötött megállapodásban a kormány vállalta, hogy ilyen súlyú lépésekre a jövőben már nem kerül sor, és az állam nem vásárol további tulajdonrészt kereskedelmi bankokban, illetve folyamatosan elkezdi csökkenteni a bankadót.
Mindeddig nem merült fel, hogy bármilyen probléma lenne a megállapodás betartásával, több sanyarú évet követően a magyarországi bankrendszer is elkezdett jobb eredményeket felmutatni. Azonban egy kormánypárti módosítás a végrehajtási törvényben felvetette annak lehetőségét, hogy esetlegesen sérülnek a nyilatkozatban foglaltak. A törvénymódosítás szerint az eddigieknél szigorúbb feltételekkel, az ingatlan becsértékének száz százalékán lehet árveréseket tartani. A módosítás értelmében egy év sikertelen árverezés után is csupán a becsérték kilencven százalékán lehetne elárverezni a végrehajtás alatt álló ingatlant. A kormányzat részéről az indoklás az volt, hogy többletvédelmet kaphassanak az eladósodott lakossági ügyfelek.
A Magyar Bankszövetség szerint az ingatlanárveréseknél a megemelt kikiáltási ár időben akár jelentősen elhúzhatja az eljárást, vagyis a vevő megtalálását, a késedelmi kamatok pedig tovább növelhetik a tartozást. Kovács Levente főtitkár szerint a legkevésbé forgalomképes, lemaradó régiókban a kikiáltási árnak a kereslet fölé emelése azzal járhat, hogy lehetetlenné válik az adósok fizetőképességének helyreállítása. Az új szabályozás szerinte végső soron akár az újonnan hitelt felvevőknek is megdrágítja a kölcsönt.
Az EBRD közleménye nem tesz említést arról, hogy a megállapodás feltételeinek sérelmét gyanítanák, azonban minden bizonnyal ezt hivatott a létrejövő munkacsoport megvizsgálni.