Sokunk véleménye szerint rendkívül irritáló a jelenlegi helyzet, ezért az állami földbérleteknél tapasztalt mostani eltérések semmiképpen sem maradhatnak fenn – mondta a Magyar Idők megkeresésére Font Sándor. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke rávilágított: a 2013 végén megszavazott földtörvény tartalmaz egy kitételt, miszerint a jogszabály elfogadása előtt megkötött földbérleti szerződésekre a régi törvény vonatkozik. Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága ezért módosító indítványt nyújtott be a Győrffy Balázs fideszes képviselő, az agrárgazdasági kamara elnöke által előterjesztett javaslathoz, amely azt célozta, hogy a hosszabb távra kötött bérleti szerződések esetén az új tulajdonosok kilencven napon belül, ezt követően háromévenként kezdeményezhessék a bérleti díjak piaci árhoz való közelítését.
Ahhoz, hogy ez érvényes lehessen a 2013 előtti szerződésekre, a képviselők kétharmadának támogatására lett volna szükség. Az ellenzéki pártok azonban egyöntetűen az oligarchák mellé álltak, azok mellé, akik 2010 előtt évi pár ezer forintos díjért vehettek bérbe az államtól több tízezer hektárnyi földet – mutatott rá, jelezve, hogy a módosítás kétharmados része éppen azt célozta volna, hogy mindenki egyenlő feltételekkel bérelhesse hazánkban e termőterületeket. Miután a kétharmados rész nem ment át, a földtulajdonszerzéstől számított kilencven napon belüli díjmódosítási lehetőség csak a 2013. december 15-e után kötött bérleti szerződések esetében lesz kezdeményezhető. Font Sándor a legelképesztőbbnek a Jobbik magatartását nevezte, mivel, mint mondta, a frakció „sunyin tartózkodott” a szavazáskor. Vagyis amikor cselekedni kellett volna, már nem vállalták a konfrontációt az oligarchákkal, miközben korábban ők voltak a leghangosabb követelői az egyenlő feltételek megteremtésének, a kivételek megszüntetésének – fejtette ki. A honatya egyértelművé tette, hogy a kabinet készült az ellenzék farizeus magatartására, és formálódik a helyzet megnyugtató megoldását nyújtó elképzelés.
A készülő jogszabály-módosító létét tegnap Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, fideszes országgyűlési képviselő is megerősítette. A Magyar Idők érdeklődésére elmondta: – Biztosíthatom a magyar gazdálkodókat, hogy meg fogjuk találni azt a lehetőséget, amivel piaci körülmények között tudnak működni a gazdaságaikban, a megvásárolt területek vonatkozásában pedig az ő pártjukon állunk, és nem a korábbi kedvezményezettek oldalán, akik most a piaci bérleti díj töredékéért használják az állami területeket.
A kamarai elnök rámutatott: a keddi szavazás épp azokat a magyar gazdálkodókat gátolta meg a vásárlásban, akik olyan területekre szerettek volna pályázni, amelyeket ma a piaci bérleti díjak töredékéért használnak bizonyos kedvezményezetti körök. Azok a bérleti díjak, amelyek most irreálisnak tűnnek – emelte ki a kamarai elnök –, a megállapodások aláírásakor sok esetben nem voltak messze a piaci ártól, az uniós csatlakozásunkkal azonban exponenciális emelkedésnek indultak az árak. Szavai szerint az inflációkövetés nem volt a legjobb megoldás, ma azonban érdemben hozzá lehetne nyúlni a bérleti díjakhoz. Elfogadhatatlan, hogy az út egyik oldalán 180 forint egy aranykorona bérleti díja, míg a másik oldalon 2-3000 forintot kell fizetni aranykoronánként – szögezte le.
A politikus tegnapi sajtótájékoztatóján blődségnek nevezte a Magyar Nemzetben megjelent írást, mely szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hamis adatokkal hirdetett meg egyes termőterületeket. A magyar földek vonatkozásában közhiteles nyilvántartás áll rendelkezésre, ott mindenki megnézheti és összehasonlíthatja az adatokat – mondta. A földhivatal szerint is valótlan a lap állítása. Közölték: a földértékesítési hirdetményekben megjelent adatok tájékoztató jellegűek, és kivételes esetekben eltérhetnek a földhasználati nyilvántartástól. A hirdetményekben ugyanis az NFA a földhasználati nyilvántartásba még be nem jegyzett terheket is közli. A közhiteles nyilvántartás csak a hatályos földhasználati adatokat tartalmazza, ugyanakkor vannak olyan területek, amelyek esetében korábban már a következő húszéves időszakra is megkötötték a bérleti szerződéseket. Ezek értelemszerűen még nem kerülhettek be a földhivatali nyilvántartásba – tették hozzá.
Mint ismert, az állam negyvenezer földrészlet értékesítését tervezi, ennek 10 százaléka 10 hektár feletti, az árverések nyilvánosak. Elővásárlási joga van a többi között a jelenlegi földhasználónak, annak, aki helyben egy éve állattartó telepet üzemeltet, s azoknak, akik ökológiai gazdálkodást folytatnának, illetve a szomszéd földműveseknek.