Mintegy 300 millió forintból ösztönözné a hazai sertéshúsfogyasztást a Földművelésügyi Minisztérium. Fazekas Sándor tárcavezető képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült, hogy a sertésstratégia egyik fontos elemeként folytatódik a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegyet népszerűsítő program. A marketingakció célja, hogy minél többen ismerjék meg a magyar eredetet és a kiváló minőséget igazoló logót és egyre többen válasszák az így megjelölt árut a boltokban. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre többen ismerik és keresik a védjeggyel ellátott húsokat. A KMS logó használatára ma 86 termelő jogosult, összesen 108 telephelyen mintegy kétmillió hízósertést tartanak. A feldolgozói oldalról máig 19 üzem pályázott eredményesen a védjegyre, a kereskedők közül pedig 16 kapott kedvező minősítést.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara lapjában megjelent elemzés szerint mindez már megfelelő üzemi hátteret biztosít a védjegyes termékek markáns piaci megjelenéséhez. A tanúsítási folyamatban a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakemberei vesznek részt.
Tavaly mintegy 4,676 millió sertést vágtak le
A fogyasztás bővítését célozta a sertéshúsok forgalmi adójának csökkentése is. A tőkehúsok áfája 2015. január elsején került be az 5 százalékos adókörbe, az intézkedés szinte azonnal pozitív hatással volt az ágazatra, a fogyasztás érezhető növekedése segített a termelők piaci helyzetének stabilizálásában, versenyképességük javításában. A marketingprogram mellett további lépésekkel is segítik a sertéstartó gazdaságok, illetve a feldolgozóipari szereplők helyzetét. Az FM a stratégia részeként – a különböző állatjóléti támogatások mellett – minden évben több tíz millió forint támogatást ad a tenyésztőknek. Ebből a keretből a technológiai fejlesztéseket finanszírozhatják a gazdák, növelve a tenyésztői munka szakmai színvonalát.
A feldolgozók beruházásaihoz 2013 és 2015 között 1,5 milliárd forinttal járult hozzá az állam. A támogatást 57 cég vette igénybe, közülük 25 kis-, 17 közepes és 15 mikrovállalkozás jutott forráshoz. A nyertes cégek gépjárműparkja, technológiai gépei, csomagolástechnológiája, hűtőkapacitása és energiaellátása korszerűsödött. A kiugró jövedelemingadozások kezelésére a Miniszterelnökséggel közösen egy jövedelemstabilizációs alap elindítását tűzte ki célul a tárca. Az erről szóló tárgyalások még folyamatban vannak. A kezdeményezés a rendkívüli piaci helyzetek során jelenthet egyfajta védőhálót a gazdáknak.
Legutóbb tavaly alakult ki válság az ágazatban. Az európai uniós piac egészét komoly visszaesés jellemezte. Mindez részben az orosz embargóból fakadó keresletcsökkenés, valamint az ezzel együtt bekövetkezett túltermelés számlájára írható. Az árak meredeken csökkentek, ami végső soron az állomány megritkításához vezetett. Mára a helyzet rendeződött, a dinamikusan bővülő kelet-ázsiai exportnak és az emelkedő belső keresletnek köszönhetően az árak 2016. április közepén növekedni kezdtek.
