- Újabb két százalékkal mérséklődik a munkáltatók adó- és járulékterhe, egy százalékkal csökken a kisvállalati adó
- Öt százalékra esik az internet-szolgáltatás és a halhús áfája
- Nő a két gyermeket nevelők adókedvezménye
- Életbe léphet 2018. július elsején az online számlázás rendszere
- Folytatódnak a közszféra életpálya- és béremelési programjai
- A kiemelt közúti fejlesztésekre és a Modern városok programjára 400 milliárd forintot fordítanak
– Megindult a kampány, ennek nyilvánvaló jele, hogy az ellenzék szinte napi rendszerességgel áll elő újabb és újabb ígéretekkel. Vagyonadóról, többkulcsos jövedelemadóról és a feltétel nélkül járó ingyenpénzről, vagyis az alapjövedelemről hallani mostanában a legtöbbet. Mit szól az elképzelésekhez?
– Különösebben nem lep meg a baloldali ellenzék magatartása: ötleteik egyik része olyan adóemelésről szól, amely a középosztályt sújtaná, felvetéseik másik csoportja pedig megalapozatlan osztogatást, demagóg ígérgetést takar. A szocialisták régen is ilyen eszközökhöz folyamodtak, ennek lett a vége a 2008-as államcsődközeli helyzet, és az azt követő megszorítások. A kormány azonban más utat kínál a választóknak: a gazdaság fejlesztését és megfontolt, de nagyarányú adócsökkentést.
– A kormányzat most készíti az ország 2018-as költségvetését. Milyen közterhekből faragnak le a következő évben?
– A legnagyobb változás, hogy a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás eredményeként 2018-ban újabb két százalékkal mérséklődik a munkáltatók adó- és járulékterhe. A nagyjából kétszázmilliárd forintos kiengedést már korábban törvénybe foglalta az Országgyűlés, akárcsak a két gyermeket nevelők kedvezményét. Az érintett 350 ezer szülőnél nagyjából húszmilliárd forinttal marad több jövőre. Ezekhez társulnak az újabb áfacsökkentések. Január elsejétől 18 százalékról 5 százalékra csökken az internet-szolgáltatás forgalmi adója, s a kedvezményes körbe kerül a fogyasztásra szánt hal, vagyis a halhús is. A vállalkozások számára pedig az jelenthet könnyebbséget, hogy a kisvállalati adó kulcsa egy százalékkal mérséklődik. Utóbbi lépésekkel további tízmilliárdos összegről mond majd le a kassza.
– A felsorolásból akár arra is következtethetnénk, hogy választási költségvetés lesz a 2018-as büdzsé.
– Jövőre országgyűlési voksolást tartanak Magyarországon, 2019-ben pedig önkormányzati választások lesznek, mindez azonban nem befolyásolja a költségvetés elkészítését. 2014-ben három választás is zajlott Magyarországon, de a kormány nem borította fel az államháztartás egyensúlyát. Kijelenthetem: most sem lesz választási költségvetés, most sem lesz felelőtlen pénzszórás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a magyar emberek, a családok és a vállalkozások ne éreznék meg az eddig meghozott gazdaságpolitikai intézkedések eredményeit. A kormány filozófiája, hogy évről évre mindenki léphessen egyet előre, ami tükröződött is az elmúlt évek költségvetéseiben. A jövő évi büdzsé tervezésénél is szem előtt tartottuk azt az elvet, hogy egyetlen ágazat, szakpolitikai terület se részesüljön kevesebb forrásban, mint az azt megelőző évben. Ugyanakkor minden esztendő más: egyes programok kifutnak, mások elindulnak, így némi eltolódás elképzelhető az arányokban, szélsőséges esetben egy-egy területen időszakos forráscsökkenés is megjelenhet. Az általános irány azonban az, hogy minden ágazat több pénzből gazdálkodhasson, a családok pedig előrébb léphessenek. Ezt szolgálja a dinamikusan bővülő foglalkoztatás, a reálbérek emelkedése, a családi adókedvezmény rendszere, a célzott áfacsökkentés és az, hogy folytatódnak a korábban megkezdett életpálya- és béremelési programok a közszféra különböző területein.
– Miből lesz fedezet az újabb adócsökkentésekre és az állami fizetésemelésre?
– Megemlíthetem a gazdaság fejlődéséből származó bevételi többletet és a fegyelmezett állami gazdálkodásból fakadó anyagi előnyt, de fontos a feketegazdaság visszaszorítása is. Az online pénztárgépek és az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) üzembe helyezése eddig évente 200-300 milliárd forintot hozott. Jövőre pedig újabb elemmel bővül a feketegazdaság elleni eszköztár: 2018. július 1-jén életbe léphet az online számlázás rendszere, vagyis a cégek számlázóprogramjai elektronikus úton elküldik majd az adóhivatalhoz a vállalkozások legfontosabb adatait. Ezzel a hatóság gyakorlatilag a gazdasági szereplők teljes forgalmára ráláthat. A rendszer a tervek szerint a jövő év közepétől kötelező lesz, a tesztüzem pedig már 2017. július 1-jétől elindul, vagyis a vállalkozások hamarosan kipróbálhatják a szisztémát. Ez megfelelő felkészülési időt jelent a gazdasági szférának, hogy az átállás a lehető legkönnyebb legyen. Azzal számolunk egyébként, hogy 2018 végére még tovább csökken a feketegazdaság aránya.
– Mekkora jelenleg a hazai illegális szféra?
– Az Európai Bizottság legutóbbi közlése szerint Magyarország hatalmasat lépett előre a feketegazdaság visszaszorításában. A kimutatás megállapította, hogy a hiányzó forgalmi adó nagysága a korábbi 22 százalékról 18 százalék alá csökkent, mi ezt az arányt tovább szeretnénk mérsékelni. Fontos ugyanakkor, hogy a felmérésben 2014-es adatokat dolgoztak fel, a helyzet pedig bizonyosan jobb, hiszen az áruforgalmat ellenőrző rendszer 2015-ben lépett életbe, s azóta újabb vállalkozásoknak is online pénztárgépet kellett beszerezniük.
– Szerepelnek a 2018-as költségvetésben jelentősebb egyszeri tételek akár a bevételek, akár a kiadások között? Korábban például a földárverésekből folytak be jelentős összegek.
– Minden költségvetés tartalmaz úgynevezett rendes, illetve rendkívüli kiadásokat és bevételeket. A 2018-as évről általánosságban az mondható el, hogy nagy értékű egyszeri bevétellel jelenleg nem számolunk. Ennek ellenére a gazdaság bővülése megteremti annak fedezetét, hogy számottevően emelkedjenek a költségvetésből finanszírozott hazai beruházások. A kiemelt közúti fejlesztésekre és a Modern városok programjára mintegy 400 milliárd forintot fordítunk. Mindezeken kívül jut forrás a közúthálózat és a kerékpárutak fejlesztésére, az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciójára és nagyszabású egészségügyi fejlesztésre az Egészséges Budapest program keretein belül.
– A közeljövő egyik legnagyobb hazai fejlesztése minden bizonnyal a paksi bővítés lesz. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az atomerőmű-beruházást akár saját forrásból, akár az orosznál olcsóbb hitelből is lehetne finanszírozni. Az orosz hitel mellőzése milyen megterhelést jelentene jövőre a költségvetésnek?
– Az ország biztonságos és hosszú távon fenntartható, viszonylag olcsó energiaellátása fontos gazdaságstratégiai kérdés. Minden lehetséges megoldás mérlegelését követően döntött úgy a kormány, hogy a meglévő paksi atomerőmű bővítésével ez nemcsak megoldható, hanem költségvetési és társadalompolitikai oldalról egyaránt kifizetődő. A beruházás költségeinek optimalizálását a nemzetgazdasági tárca kiemelten kezeli, ennek tükrében fogja meghatározni a lehető leginkább megfelelő finanszírozási konstrukciót.
– A különféle hazai beruházások anyagi fedezete szempontjából nagyon lényeges, hogy egyre közeledik 2020. Ettől az időponttól kezdve várhatóan nem, vagy csak lényegesen kisebb mértékben állnak majd rendelkezésünkre uniós források. A 2018-as költségvetés tartalmaz olyan kezdeményezéseket, amelyek már az erre az időszakra való felkészülést alapozzák meg?
– A kormány a 2014–2020-as ciklusra a hazánkat megillető európai uniós források korábbinál hatékonyabb felhasználását tűzte ki célul. Ennek jegyében döntöttünk úgy, hogy a rendelkezésre álló összegek 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítjuk, ami érdemben segíti elő a gazdaság bővülését, a beruházások növekedését, a foglalkoztatottságot és a versenyképesség erősödését. A kormány számol azzal a forgatókönyvvel, hogy 2020 után arányaiban jóval kevesebb támogatást kap hazánk az Európai Uniótól, ezért is fontos, hogy már a mostani források elköltése is a gazdaság érdemi fejlesztését szolgálja.
– A fejlődést persze más tényezők, így például egyes jegybanki programok is támogathatják. A kormány egyeztet a nemzeti bankkal a korábbiakhoz hasonló gazdaságélénkítő lépésekről?
– A monetáris politika támogató szerepe jól kiegészíti a kormány növekedésösztönző intézkedéseit. Ez különösen fontos mostanában, amikor a magyar gazdaság jó növekedési kilátásait egy, a korábbinál nehezebben kiszámítható globális piaci környezet övezi. Fontos szerepet játszik ugyanakkor a külső hatások tompításában hazánk sérülékenységének korábbi érdemi csökkenése és tartósan kedvező külső pozíciója. A kormányzati intézkedéseknek – kiemelten a hatéves járulékcsökkentési programnak – köszönhetően dinamikus gazdasági növekedés mozgásteret ad arra 2017-ben, hogy az adósság még úgy is tovább csökken 72 százalékra, hogy egyébként a kormányzat az uniós elvárásokat teljesítő, de a növekedést támogató hiányt irányoz elő.
– Tervez jövőre jelentősebb devizakötvény-kibocsátást a szaktárca?
– A 2018. évi finanszírozási tervről az év végén lesz döntés. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az Államadósság-kezelő Központ is figyeli a piaci folyamatokat, a lejáró adósság, valamint a hiány finanszírozásának biztonságát mindenkor szem előtt tartjuk, és a költségek, a kockázatok mérlegelése mentén döntünk majd egy esetleges devizakötvény-kibocsátásról a jövőben is.