Júliusban egyaránt 3,1 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó bérek, míg a közfoglalkoztatottak nélkül számolt bérnövekedés elérte a 3,8 százalékot – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal által tegnap közölt adatokból. A bérnövekedés 3,4 százalékos volt a versenyszférában, a költségvetési szférában pedig – a közfoglalkoztatottakat nem számolva – 3,8 százalékkal emelkedtek a bérek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete 243 400 forint, a nettó pedig közel 160 ezer forint volt. Idén a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 166 200 forintra tehető. A legmagasabb átlagbért, bruttó 501 600 forintot a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző cégeknél dolgozók esetében mutatták ki, a legalacsonyabbat, 145 900 forintos átlaggal pedig a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók esetében. A legjobban fizető szakmák a pénzügyi területen kívül a tudományos, műszaki tevékenység és az informatikai ágazat voltak, e területeken a havi nettó átlagbér 240 ezer és 305 ezer forint közöttire tehető. A középmezőnyben található a kereskedelem, gépjárműjavítás, oktatás, szállítás, raktározás szakmák átlag 150-170 ezer forint körüli nettó bérekkel.
Kedvező, hogy a vállalkozásoknál 2,4 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő-keresletét tükrözi – mutatott rá Suppan Gergely. A Takarékbank elemzője kitért arra, hogy tavaly három százalékkal emelkedtek a bruttó és nettó bérek, azonban a közfoglalkoztatottak nélkül a nettó bérnövekedés kissé meghaladta az öt százalékot. Idén – tette hozzá – 4 százalék közeli átlagos bérnövekedésre és a várhatóan 0,2 százalék közeli infláció hatására 3,6 százalékos reálbér-növekedésre lehet számítani. Az emberek jövőre is többet kereshetnek, az elemző előrejelzése szerint a bérek nettó értéke 5,5 százalékkal nőhet. Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste elemzői úgy vélték: a nyomott inflációs környezet fennmaradásával párhuzamosan a reálbér-növekedés is lassulhat, de folytatódhat az év hátralevő részében.
Az év első hét hónapjában továbbra is kimagasló mértékben, 3,8 százalékkal emelkedtek a reálkeresetek a nemzetgazdaságban, s ezzel 31 hónapja töretlenül emelkednek a reálbérek Magyarországon – reagált a statisztikai hivatal adataira Czomba Sándor. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára rámutatott: a versenyszférában – a legalább öt embert alkalmazó vállalkozásoknál – júliusban is jelentős, 46 ezres létszámbővülés ment végbe 2014 júliusához képest. A fogyasztói árak csökkenése következtében, nemzetgazdasági szinten és a közfoglalkoztatás hatása nélkül is 3,8 százalékkal növekedtek ez idő alatt a reálkeresetek – mutatott rá közleményében a szaktárca. Mindeközben a közfoglalkoztatásban részt vevők reálkeresete is emelkedett, egy év alatt 2,9 százalékkal. Az NGM szerint a vállalkozói szektor és a közszféra béremeléseinek, a továbbra is alacsony inflációnak és az évről évre emelkedő minimálbérnek köszönhetően tartósan nőnek a reálbérek Magyarországon, ami nagyban hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez.