Eddig még nem azonosítottak Magyarországon a környező országokban ismét megjelent afrikai sertéspestissel fertőzött egyedeket – mondta a Magyar Időknek Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) főtitkára. Kiemelte: mind a hatóságok, mind a gazdálkodók megteszik azokat a szükséges óvintézkedéseket, amelyek csökkentik annak lehetőségét, hogy a kórság a magyar állományokban is megjelenjen.
Néhány hete Ukrajnában bukkant fel először a vírus, emiatt a hatóságok megtiltották a húskészítmények behozatalát, a korlátozás a vírus megállításának egyik fontos eleme. Legutóbb a napokban ütötte fel a fejét a sertéspestis Romániában, Szatmárnémetiben, a magyar határtól tíz kilométerre. Európa-szerte egyre gyorsabban terjed a kórság, amelyet már Csehországban, Lengyelországban, Lettországban és Észtországban is kimutattak. A vírust a vaddisznók is terjesztik.
A Nébih szerint nemcsak az állattartóknak, de a vadászoknak is szerepe van a vírus megállításában
Menczel Lászlóné a sertéspestis elleni védekezéssel kapcsolatban kiemelte, az állattartó telepeken fontos a higiéniai körülményekre vonatkozó óvintézkedések betartása, ezt azonban a hazai gazdálkodók legnagyobb része betartja. Emellett fontos, hogy a sertésállomány lehetőség szerint ne érintkezzen vaddisznókkal. A VHT főtitkára arra figyelmeztetett: amennyiben a vírus megjelenne hazánkban is, akkor az érintett állományt azonnal le kell vágni, emellett egyéb súlyos következményei lennének a kórság magyarországi jelenlétének.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) védekezéssel kapcsolatos tájékoztatása szerint nemcsak az állattartóknak, hanem a vadászoknak, vadásztársaságoknak is szerepe van a vírus megállításában.
Többek közt jelenteniük kell a hatóságok felé a tömeges vagy egyéni vaddisznópusztulásokat, emellett pontos nyilvántartást javasolt vezetniük a vaddisznóállományokról, valamint az etető- és itatóhelyekről. A Nébih közlése szerint a kór nagy gazdasági kárt okoz a sertéstartóknak, valamint a velük kapcsolatban álló felvásárlóknak, exportőröknek, vágóhidaknak és húsfeldolgozó üzemeknek is. A még nem fertőzött országokban a behurcolását követően csak szigorú intézkedésekkel és jelentős anyagi áldozatok árán lehet felszámolni a betegséget. A vírus az emberekre nem veszélyes.
