Jelentősen emelkedett 2015. első félévéhez képest az idei első hat hónapban a munkaidővel, pihenőidővel, valamint a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos visszaélések száma a munkáltatói oldalon, de alapvetően több a jogsértés a dolgozó bejelentésével kapcsolatban is – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium legfrissebb, első féléves jelentéséből. A Magyar Idők birtokába került felmérés szerint több mint 11 ezer munkaadót ellenőrzött a munkaügyi hivatal, s a dolgozók 65 százalékát érintette valamilyen jogsértés. Június 30-ig összesen több mint nyolcszáz munkáltatóval szemben szabtak ki bírságot a hatóságok összesen 125,7 millió forintos összegben, azonban az esetek kilencven százalékában nem szankcionált a hatóság, csak a jogsértések megszüntetésére szólított fel.
Lényeges növekedést mutatott a jelentés szerint a tavalyi első félévhez képest a munkaidővel kapcsolatos visszaélések száma. Ezen jogsértések jellemzően a kereskedelem, a vendéglátás és a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is) területén foglalkoztatott munkavállalókat érintették. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok hiányos ismerete, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll. Szintén nagy munkavállalói létszámot érintett a munkaidőkeret esetében a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, ami gyakorlatilag mind a munkavállaló, mind a hatóság számára ellenőrizhetetlenné teszi többek között azt, hogy egy-egy foglalkoztatottat túlóráztattak-e, és hogy ezt a többletmunkát kifizették-e az érintetteknek. A munkaidő sokszor meghaladta a napi, illetve a heti megengedett legnagyobb óraszámot, és előfordult az is, hogy nem biztosították a pihenőidőt a dogozók számára.
Érdemben nem változott a dolgozók bejelentésével kapcsolatos jogsértések száma, s továbbra is az építőiparban fordul elő a legtöbb visszaélés, melyek 64 százalékát a bejelentés elmulasztása tette ki. Ilyenkor a lebuktatott munkaadók továbbra is adminisztrációs hibára, a könyvelő mulasztására szoktak hivatkozni, vagy azt állítják, az illető próbamunkán van, vagy első munkanapját tölti. Több cégnél tapasztalható, hogy a munkavállalókat esetenként hosszabb ideig – hetekig, vagy akár egy-két hónapig – „próbamunkán” foglalkoztatják, munkaszerződés és bejelentés nélkül. Akkor jelentik be a munkavállaló jogviszonyát, munkaszerződést akkor kötnek vele, ha a munkavállaló megfelelt. A jelentés rámutat: a próbamunkának nevezett, valójában próbaidő is a munkaviszony része, azaz erre hivatkozással a munkáltató nem mentesülhet a bejelentési kötelezettsége alól. Kedvező tapasztalat viszont, hogy a próbanapokra egyre több munkáltató egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban bejelenti a munkavállalókat.
A második leggyakoribb visszaélés az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása. Az ellenőrök szerint az időszakos, egy-egy napig tartó foglalkoztatás során az ellenőrzések elmaradásának reményében a vállalkozások kockázatvállalási hajlama nagyobb, mint egy rendes munkaviszony bejelentésénél. A bérre vonatkozó visszaélések száma csökkent, a jelentés szerint pozitív elmozdulás tapasztalható. Továbbra is magas azonban azon munkaadók száma, akik nem fizetik ki időben a munkabért. Több helyen az elszámolás sem tükrözte a valós kifizetést. A munkaügyi hatóság lehetőséget ad arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért kitűzött határidőn belül megfizesse a munkaadó.
Mentés