A béremelések hosszú távú hatásaként Magyarországon erősödhet a középosztály és a gazdaság egésze – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán. Dömötör Csaba hozzátette: a magyar gazdaság már évek óta növekedő pályán halad, egyes számítások szerint az idei növekedés az uniós pályázatokat is figyelembe véve a 4 százalékot is elérheti. Ez pedig egyfajta garancia arra, hogy a béremelési és az adócsökkentési programok folytatódhatnak – szögezte le az államtitkár.
Az egészségügyben is folytatódik a bérfejlesztés
Emlékeztetett, az idei gazdaságélénkítő lépések közül jelentős, hogy január elsejével a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökkent, 5 százalékponttal mérséklődtek a munkaadói járulékterhek, így a vállalkozások könnyebben tudják kigazdálkodni az emelt béreket, hiszen 15 százalékkal nőtt a minimálbér és 25 százalékkal a szakmunkások garantált bérminimuma. Mindezek mellett számtalan ágazatban folytatódik a béremelés, például az orvosoknál, az ápolóknál és a rendvédelmi dolgozóknál. Felidézte azt is, hogy 27 százalékról 18 százalékra csökken az internetezés és az éttermi szolgáltatások általános forgalmi adója, egyes élelmiszerek – a tej, a baromfi és a tojás – áfája pedig 5 százalékra mérséklődött. Dömötör Csaba kiemelte: fontos célja még a kormánynak a gyermeket nevelő családok erősítése, ezért 30 ezer forintra nő a kétgyermekes családok havi adókedvezménye.
Az idei béremelések a munkavállalók jelentős részét érintik, ugyanis 1,250 millió emberre van hatással, hogy január elsején nagymértékben emelkedett a minimálbér, illetve a szakmunkások garantált bérminimuma – ezt már Simon Attila, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkára mondta. Kifejtette: a béremelések fedezetét a kormány és a szociális partnerek által aláírt bérmegállapodás biztosítja, amelyben a kormány éppen azért csökkentette a munkáltatói terheket, hogy a bérnövekedések legalábbis részben kigazdálkodhatók legyenek. Megjegyezte: ezzel együtt a munkaadóknak a hatékonyság, valamint a termelékenység növelésével kell egyéb forrásokat teremteni.
A helyettes államtitkár szerint elképzelhetetlen, hogy az erőteljes bérnövekedést csak a járulékcsökkentések vagy adókedvezmények fedezzék. A hat évre szóló bérmegállapodás révén az ország nagyon komoly lépést tett annak érdekében, hogy a visegrádi négyek országai közötti bérolló minél kisebb legyen, és itthon tartsa azokat, akik fontolóra vették, hogy munkavállalás céljából elhagyják hazánkat. Szót ejtett az idén folytatódó életpályamodellekről is, ezek közül egyebek mellett kiemelte a rendőröket, az adóhatóság munkatársait és a pedagógusokat érintő béremeléseket. Továbbá felhívta a figyelmet a megyei kormányhivatalok dolgozóira kiterjedő átlagosan 24 százalékos fizetésemelésre is.
