Vállalatmérettől függetlenül több cégnél tarthatnak a következő időszakban figyelmeztető munkabeszüntetést a dolgozók, amennyiben a munkaadó és a szakszervezetek közötti bértárgyalások nem hoznak áttörést – tudtuk meg. Sok helyen nem a béremelések mértéke okoz elégedetlenséget, hanem annak elosztása.
László Zoltán, a termelői szektorban jelen lévő Vasas Szakszervezetek alelnöke a Magyar Időknek arról beszélt: a legtöbb vállalat megadja az elvárt tíz százalék körüli átlagos fizetésemelést, azonban annak elosztása több helyen hatalmas elégedetlenséget szül a dolgozók körében.
A probléma oka, hogy a szakszervezeti követelésekkel ellentétben ha egy cég tízszázalékos átlagos emelést hajt végre, abból a vezetés a kisebbik részt, három-négy százalékot adna minden egyes munkavállalónak. A maradékot differenciálná, tehát a vezetés határozná meg, ki kapjon a három-négy százaléknál nagyobb kiegészítést.
Jellemző az is, amikor középvezetői szinten – akár szándékosan, akár információhiány miatt – nem objektíven mérlegelik, melyik dolgozónak járna a nagyobb emelés – részletezte László Zoltán.
Olyan esettel is találkoztak az érdekképviseletek, ahol az kapta a magasabb emelést, aki jobb viszonyt ápolt a főnökkel. Azoknál a cégeknél, ahol a jelenség előfordul, s a munkáltató nem változtat gyakorlatán, adott esetben munkabeszüntetés is jöhet.
A Vasas alelnöke kiemelte, a nem objektív, egyenlőtlen differenciálás országrésztől és vállalatmérettől függetlenül több helyen is előfordul. Ezért a szakszervezet azt kéri a tárgyalásokon, hogy az egységes emelés mértéke legyen magasabb, és a differenciálható hányad az alacsonyabb.
László Zoltán hozzátette: a tisztességes bérfelzárkóztatás és az emelés elosztása rendkívül fontos, mivel az aránytalanságok feszültséget okoznak a munkavállalók között, növelik a fluktuációt, ráadásul a munkaerőhiány miatt az utánpótlás sem könnyű.
Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke kérdésünkre elmondta, azoknál a cégeknél jöhet figyelmeztető sztrájk, ahol a munkaadó rendkívül alacsony, mindössze négy-öt százalékos bérfejlesztést ajánl, a szakszervezeti javaslatokat pedig sorra lesöpri az asztalról.
A juttatások elosztása cégenként eltérő, nincs közös szabály
Fotós: Havran Zoltán
Az érdekképviselet elvárja: a vállalkozások teljesítsék azt a kormányzati szándékot, hogy a két és fél százalékpontos járulékcsökkentést a munkavállaló kapja meg. Az MTSZSZ a tárgyalások során legalább átlagosan tízszázalékos emelést kér.
A tárgyalások béremelési csomagról folynak, tehát az alapbér emelése mellett a béren kívüli juttatások köre is fontos kérdés. Buzásné Putz Erzsébet kiemelte: ma már nagyobb a munkaerő-vándorlás, így azok a cégek, amelyek alacsony mértékben emelnének, akár dolgozóikat is elveszthetik.
Az elnök fontosnak nevezte a differenciáltan adható emelést is, de úgy véli, az általános bérfelzárkóztatásnak kell a nagyobb arányúnak lennie.
A differenciálás lehetőséget teremt arra is, hogy a régóta a cégnél dolgozók keresetét rendezzék, mivel sokszor ma már az újonnan felvett munkavállaló csak azért a pénzért hajlandó dolgozni, amelyet a rutinosabbak kézhez kapnak.
Több fizetést kapnak az állami dolgozók
Januártól átlagosan 10-12 százalékos béremelést kapnak a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozó állami vállalatok dolgozói – mondta tegnap Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára. Az emelés több mint 107 ezer munkavállalót érint. Az érintett 251 vállalatból tavaly 79 kapott támogatást a béremelés végrehajtásához, idén pedig 71, ami mutatja, hogy az állami vállalatok gazdasági helyzete is javult – emelte ki Fónagy János. A kormány erre a célra mintegy 110 milliárd forintos keretet hagyott jóvá, ebből 2017-re 40, erre az évre pedig 46 milliárdot. Ismert, a 2016-os bérmegállapodás értelmében három év alatt, 2017–2019-ben összesen átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre a nagyobbrészt közszolgáltatásokat ellátó állami vállalatoknál.
