Milyen a magyar vállalkozó? Sok honfitársunknak erről trehány szobafestők, minőségi hibás árucikkek, terpeszkedő terepjárók jutnak eszébe. Szerencsére nem mindenkinek. Mert azok is magyar vállalkozók, akik világcégeknek szállítanak be alkatrészt, akik nemzetközi terjeszkedésbe fogtak, akik fejlesztéseiket multinacionális cégeknek tudták értékesíteni.
A fiatal korosztályok számára pedig egyértelmű, hogy a vállalkozás jó dolog, kitörési lehetőség, az önmegvalósítás eszköze. Több mint 1100-an töltötték ki a Minner.hu kérdőívét, 16 és 30 év közöttiek, nem csak olvasók. A válaszokból kitűnt, hogy már a múlté a vállalkozók negatív megítélése, a válaszadók 95 százaléka pozitív véleményt írt erről. Ugyanakkor ebből a felmérésből is kiderült, hogy nehéz a vállalkozóvá válás, a cégindítás, a fiatalok 60 százalékának a környezetében akad olyan, aki visszahúzza, leszólja a terveiket. A technológiai környezet változását jól mutatja, hogy a többség offline és online vállalkozásban is gondolkodik. A fiatal válaszadók szerint a vállalkozások életében a legfontosabb a marketing, az önképzés és a kapcsolatépítés. 67 százalékuk rendszeresen olvas üzletfejlesztéssel kapcsolatos könyveket. A fiatalok fele megjelölte azt is, hogy pályázati pénzt is bevonna a cégébe.
Mindezek a hírek örvendetesek a generációváltással küzdő hazai vállalkozói szektor számára. Ezek a cégek 20-25 éve jöttek létre, így felüknél vagy már most időszerű, vagy az elkövetkezendő öt évben az lesz a jellemzően 3-5 év alatt lezajló utódlás kérdése. Magyarországon a vállalatok mintegy 70 százaléka családi tulajdonú, a bruttó hazai termék több mint felét ők állítják elő, és a foglalkoztatottak felének biztosítanak munkahelyet. Gazdasági súlyuk miatt így az utódlás sikeres levezénylése a gazdaság és a finanszírozó pénzintézetek számára is létfontosságú.
Közösségi tér, ahol az új nemzedék teremti meg a maga üzleti világát
Melyek a legfontosabb szempontok a generációváltás esetében? A Tőzsdefórum.hu szakértői szerint alapvetően más szervezeti struktúra és menedzsmentmódszerek visznek sikerre egy induló vállalkozást, mint egy már érett korba lépő vállalatot. A különböző életciklusban lévő cégeknek különböző képességekkel rendelkező vezetőkre van szükségük. Míg a családi vállalatot létrehozó idősebbek elsősorban a vállalkozás főtevékenységének szakértői, addig az utódgeneráció (NextGenek) sokszor az olyan területeken mozog otthonosabban, mint a pénzügy, a marketing vagy a HR. Így számos új ötletet, javaslatot, tevékenységet vagy akár komplett szervezeti egységet már az utódok visznek be a cégbe, ha az alapító tulajdonos erre kellően nyitott.
Az új generációk (NextGenek) jobban szót érthetnek más vállalatok fiatalabb korosztályához tartozó menedzsereivel, és a fiatal munkavállalók is hamarabb megnyílhatnak nekik. Az utódgeneráció gyakran képviselheti – sok esetben a nemzetközi tanulmányoknak is köszönhetően – az innovatív, környezettudatos és IT-technológiai szemléletet a cégnél. Az utódok tapasztalatszerzésére és kinevelésére két jól bevált módszer létezik. Az egyik az, ha a fiatalok a családi cégen belül legalulról kezdve végigjárják a ranglétrát, és a kompetenciák fejlődésének megfelelően kapnak egyre felelősségteljesebb pozíciókat. A másik lehetőség, ha megtanulják más, akár nagyobb szervezeti struktúrával rendelkező cégek profi menedzserszemléletét, és azután térnek vissza, hiszen az így megszerzett külső tudás tovább gyarapítja majd a családi céget.
