Feszült hangulatban, titkolózás közepette zajlott le tegnap a dohai olajcsúcs, amelyen lapzártánkkor a résztvevők még zárt ajtók mögött egyeztettek, nyolc órával azután, hogy a tervek szerint már a kiegyezést kellett volna bejelenteniük. Az olajpiac hisztérikus mozgásai miatt kevés reményt fűztek a szakértők az olajcsúcshoz, amelyen a kitermelők képviselői arról próbáltak megállapodni, hogy az olajtermelés csökkentésével vagy esetleges befagyasztásával az árakat feljebb tudják tornászni.
A katari emír által összehívott ülésen a legnagyobb kitermelő, Szaúd-Arábia már a napirend előtt javaslattal élt, amely miatt csúszott is a kezdés. Rijád ugyanis amiatt aggódik, hogy a 17 Dohában összegyűlő termelő között nincs ott Irán, a nemzetközi olajpiac nemrégiben visszatért tagja, így ha az irániak nem tartják magukat a többiek által aláírt megállapodáshoz, az felülírja a terveket, ráadásul Rijád és Teherán között jelentős politikai és gazdasági nézetkülönbség is van.
Az olajtermelők nem akarják csökkenteni a kitermelési szintet, az egyetlen lehetőség, amelyre kísérletet tettek Dohában, a januári kitermelési szint befagyasztása. Irán előzőleg többször is elmondta, nem kíván részt venni a közös fellépésben, ám a jelek szerint nem ellenzi, hogy mások szerepet játsszanak benne. Rijád viszont csak úgy hajlandó bármilyen csökkentésre, ha előtte Irán erre ígéretet tesz. Ha viszont a szaúdiak nem kapnak biztosítékot az iráni hajlandóságról, akkor semmi értelme a többiek lépésének, Szaúd-Arábia ugyanis egymaga olyan súllyal rendelkezik, hogy a többi tag eltörpül mellette.
Ali al-Naimi szaúdi olajipari miniszter (középen) érkezése a katari találkozóra
A szaúdiak egyéb módszerekkel is próbálják sakkban tartani a piac szereplőit, miközben ismert tény, hogy a szaúdi gazdaságot nagyon érzékenyen érinti az olaj árának mélyrepülése és az árfolyam hisztérikus csapkodása. Mohammed bin Szalman herceg, a királyság második legbefolyásosabb embere közölte, április 25-én mutatják be a nagy tervet, amely az olaj utáni Szaúd-Arábia vízióját körvonalazza. A terv mögött maga a herceg áll, aki Szaúd-Arábia történelmének legnagyobb gazdasági átalakulását vezényelné le. Mint arról beszámoltunk, ennek része lenne a világ legnagyobb befektetési pénzalapja, a Közösségi Befektetési Alap.
Ezen keresztül kezelnék a világ legnagyobb olajcégét, az állami Saudi Aramcót, s a herceg azt mondta, 2020-ra százmilliárd dollárral nagyobb bevételre számít az olyan ágazatokból, amelyek nem az olajhoz kötődnek. Előzőleg több szakértő is fejét csóválta a várható eredmények kapcsán. „A kitermelési szint befagyasztása a jelenlegi magas szinten azt jelentené, hogy a mostani rengeteg olaj maradna a piacon, ez pedig nem hozna nagy változást” – írta a Capital Economics londoni elemzőcég. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter is úgy vélte, az árat nem fogja jelentősen megemelni az esetleges megállapodás. Ha aláírják a tervet, a kőolaj ára emelkedni fog az orosz pénzügyminiszter szerint, de csak szerény mértékben, mert a globális gazdasági növekedés lassulása miatt mérséklődik az olajkereslet bővülése, a hatalmasra duzzadt olajtartalékok pedig csak lassan apadnak.
Ed Morse, a Citigroup elemzője azt mondta, igazából csak az jelentene fontos hírt, ha a találkozó kudarcba fulladna, mert akkor a piacokon azonnal eladás kezdődne, tovább csökkentve az árat.
Sztrájk Kuvaitban
Az OPEC-tag Kuvait olajtermelése 60 százalékkal, napi 1,1 millió hordóra esett vasárnap az olajipari dolgozók sztrájkja miatt. A Kuwait Oil közlése szerint a közel hétezer ágazati dolgozó a bérek és a szociális juttatások tervezett csökkentése ellen tiltakozik. A sztrájk miatt napi 520 ezer hordóra mérséklődött a szombati 930 ezer hordóról a KNPC állami olajfinomító termelése. Kuvait jelenleg napi 3 millió hordós termelési kapacitással rendelkezik, amelyet 2020-ra 4 millióra kíván növelni. Kuvait a 13 tagú OPEC hatodik legnagyobb olajtermelője. (MTI)
