– Úgy tudjuk, nem az összes, korábban a Hunguest által tulajdonolt hotel került a Konzum-csoporthoz. Az üzletkötés részleteiről már több találgatás látott napvilágot. Miről szól az adásvételi szerződés?
– A Hunguest Hotels 18 saját üzemeltetésű szállodája közül 14 magyarországi hotel tulajdonjoga, valamint a márkanév és a franchise-jogok kerültek az érdekeltségünkbe. Leisztinger Tamás birtokában négy szálloda maradt: a montenegrói Sun Resort és az ausztriai Heiligenblut-hotelek, valamint a szegedi Forrás és a lillafüredi Hotel Palota. Azonban ezek a szállodák is a hálózat kötelékében működnek a jövőben, szerződéses partnerként. Így a Hunguestnek Leisztinger hoteleivel együtt már összesen nyolc franchise-tagja van a 14 saját szállodája mellett.
– Rengeteg a pletyka annak kapcsán, hogy miért nem az összes Hunguest-szállodát vásárolták fel. Leisztinger Tamás nem kívánta eladni a négy szállodát, vagy a Konzum-csoportnak nem voltak elég vonzóak ezek a házak?
– Több oka is van annak, hogy így állapodtunk meg. A külföldi szállodák ingatlanértéke és jövedelemtermelő képessége például nem volt összhangban, a szegedi Forrást pedig csak a vele egybeépült Ligetfürdővel együtt lehetett volna megvenni, aminek az üzemeltetése nem tartozik a Hunguest alaptevékenységei közé. Mindig a felek üzleti érdekei alakítanak egy megállapodást. Időigényes egyeztetések után egy rendkívül összetett, több tíz milliárd forintos tranzakciót bonyolítottunk le sikeresen.
– A szállodalánc átvilágításáról szóló első, áprilisban megjelent hírek óta csaknem hat hónap telt el. Egy ekkora ügylethez képest ez nem tűnik túl időigényesnek.
– Befektetés szándékával már hat évvel ezelőtt is átvilágítottuk a teljes vállalatot, ám akkor a gazdasági környezet, valamint a hitelválság nem tette lehetővé, hogy az ügylet megvalósuljon. Tehát az átlagosnál jobban ismertük már a Hunguest adottságait, vagyis, kis túlzással élve tudtuk, mit vásárolunk. Elképzeléseinkről pedig nem áprilisban kezdtünk el tárgyalni, hanem az év elején.
– Igazi számháború indult a sajtóban a vételár és a kapcsolódó hitelek körül. Úgy hírlik például, jelentős állami segítséggel, harmincmilliárd forintos gigahitelből sikerült megszereznie a piacvezető szállásadó vállalatot.
– Ebből semmi nem igaz. Az adásvételhez a szokásos mértékű saját erő mellett az Eximbank és az MKB nyújtott finanszírozást. Mielőtt megkérdezi, piaci feltételekkel. Az állami tulajdonú Exim mindössze 3,3 milliárdos hitelt adott a felvásárláshoz, ami kevesebb, mint a tranzakciós érték 15 százaléka.
Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnöke
– Tehát a vételár, amit kifizettek a Hunguestért, csaknem 23 milliárd forint?
– Nem. A tranzakció értéke az, ami nagyságrendileg ekkora, de továbbiakat ezzel kapcsolatban nem mondhatok. A pénzügyi részletekről úgy állapodtunk meg, hogy üzleti titokként kezeljük.
– A hotelláncnak nem jutott az állami kölcsönökből? Nemrég 25 milliárdos hitelkeretről cikkeztek, amiben szintén volt szerepe az Eximbanknak.
– Nagyságrendi tévedés. Tény, hogy az Eximnek több mint három éve van szerepe a Hunguest Hotels Zrt. finanszírozásában. A mostani adásvétel előfeltételeként a társaság hosszú távra átalakította meglévő hitelállományát, amelyben partnere volt még egy, már évek óta a céget hitelező bank, az Erste. A megújított kölcsön összege azonban nem változott a korábbi évekhez képest, csak a futamidő lett hosszabb.
– Önt a Hunguest-hotelek felvásárlása kapcsán Medgyessy Pétertől Mészáros Lőrincig több közszereplővel is összeboronálták a balliberális médiában. Nem zavarja, hogy politikai ügy lett a felvásárlásból?
– Sajnálnám, ha az volna, de őszinte leszek: nem igazán foglalkozom ezzel. A pletykák helyett sokkal inkább a vállalatcsoport fejlődése érdekel, mostantól inkább a jövőbeni eredményességünk az, amire a figyelmemet fordítom.
– Ön a kétezres évek közepén a balatoni turizmusfejlesztések, valamint az ingatlanbefektetések területén vált ismertté. Néhány év kihagyás után tavaly feltűnt a Konzum Nyrt. élén, amelyet azóta átalakított befektetési és vagyonkezelő holdinggá. Most már azt is tudni lehet, mi volt ezzel a szándéka. Miért tért vissza a turizmusba?
– Nagyon ígéretes az iparág fejlődése. Jövedelemtermelő képességük szempontjából a Hunguest-típusú, három-négy csillagos szálláshelyek tűnnek a legjobb befektetésnek, hiszen a kereslet a szabadidős célú utazások piacán nőtt a leginkább. A Hunguest forgalma csak az utóbbi öt évben csaknem húsz százalékkal bővült, a vállalat árbevétele tavaly elérte a nettó 13 milliárd forintot. A konjunktúra miatt megnyíltak a lehetőségek, összeálltak a gazdasági potenciálok, ígéretes a GDP-növekedés, és biztatók a kormány lépései. Több stratégiai okot fel tudok sorolni, hogy miért tértem vissza.
– A Hunguest a hazai gyógy- és egészségturizmusban erős kínálattal rendelkezik. Mit tervez a patinás hazai hotellánccal?
– A már most is jól teljesítő 3-4 csillagos szállodákat és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat kell fejlesztenünk az elkövetkező időszakban. A hotelek felújítását, illetve a további terjeszkedést is stratégiai célnak tartom. De a hangsúly továbbra is Magyarországon és a belföldi turizmuson marad: első körben a már meglévő és eredményes vidéki egységek vonzáskörzetében tartom elképzelhetőnek a hálózat bővítését.
– Lesz minderre forrásuk?
– A Hunguest hiteleinek megújításával sokkal nagyobb mozgástere lett a vállalatnak. A fenntartható fejlődéshez szükséges felújítási és karbantartási munkálatokra például az eddigi keret két és félszerese juthat évente. Emellett a piaci szakértők szerint hazánk olimpiai pályázata kapcsán, illetve a turizmus növekvő nemzetgazdasági jelentőségének köszönhetően az uniós források vagy akár más állami beruházásösztönző programok is nagyobb arányban megjelenhetnek a jövőben.
– Az ön neve elválaszthatatlan a balatoni kempingek privatizációjától. Korábbi vállalkozása, az SCD-csoport egy több mint százmilliárdos szállásfejlesztési programot tervezett megvalósítani, emellett a sármelléki repülőteret ismét üzembe állította. 2010-ben pedig egy turisztikai óriásvállalatot hozott volna létre, amelybe a Hunguest-szállodákat is be kívánta vonni. A tervek végül nem valósultak meg.
– A gazdasági válság közepén évekig próbáltuk megmenteni a nagyszabású elképzeléseket, végül az ingatlanvagyont a tervekkel együtt 2011-ben teljes egészében eladtam. A 2008-ban indult tőkepiaci válság elsodorta az egykori balatoni terveket, így végül nem adtunk a Balatonnak téglát, maltert, cementet, de adtunk stratégiát és jövőképet. Egy hasonló fejlesztés megvalósítását viszont ma még időszerűbbnek tartanám.
– Arra utal, hogy újjászülethetnek a korábbi elképzelések, ami alapján a Balatonnál mégis megvalósulhat egy nagyobb fejlesztési program?
– Nem, ma a szállodalánccal tervezek. Ettől függetlenül, ha nem is pontosan a tíz évvel ezelőtti tervek megvalósítása, de például a tó körüli, alacsonyabb kategóriájú szálláskínálat minőségi javítása figyelemre méltó üzleti lehetőség lehet. A Balaton elválaszthatatlan része a magyarországi turizmusnak, számomra pedig nem más, mint „örök szerelem”.
Szponzormez ajándékba
Lapunk a szállodalánctól megváló milliárdos nagyvállalkozót, Leisztinger Tamást is megkereste az ügylet kapcsán. Az üzletember választ adott néhány találgatásra is, azt azonban nem árulta el, a jövőben melyik befektetési terület felé irányul a figyelme.
– Miért döntött úgy, hogy a turizmusban tervezett nagyszabású fejlesztések küszöbén megválik eredményes szállodavállalatától? A sajtóban felröppentek olyan hírek, hogy nem önszántából, hanem politikai nyomásra adta el a Hunguestet.
– Eljutottak hozzám a híresztelések, a legképtelenebb pletykákat hallottam magam is az utóbbi hónapokban. A Hunguest-hotelek megvételével kapcsolatban már évekkel ezelőtt is tárgyalóasztalhoz ültünk Jászai Gellérttel. Megnyugtatok mindenkit: alaposan megfontolt döntést hoztam, és korrekt üzletet kötöttünk.
– Annak sem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani, hogy amikor Orbán Viktor áprilisban a DVTK diósgyőri edzőközpontjának avatásán járt, ön egy Hunguest-feliratú mezt ajándékozott a miniszterelnöknek? Láthatóan jó kedélyben készült közös fotójuk bejárta a sajtót, alapot adva a pletykáknak.
– Való igaz, a kormányfő diósgyőri látogatása kellemes hangulatban telt. Viszont a miniszterelnök úr ugyanazt a szponzorfeliratokkal ellátott mezt kapta ajándékba, amiben a játékosok is a pályára léptek. A DVTK-t 2010-ben vásároltam meg, a szállodavállalat attól az évtől támogatója a diósgyőri csapatnak.
– Miért tartotta meg négy hotel tulajdonjogát? Várható, hogy idővel ezeket is piacra dobják?
– Így állapodtunk meg. A szállodák jövedelmezősége, illetve egyéb üzleti szempontok alapján mondhatni, az ügylet ebben a formában volt a legelőnyösebb mindkét félnek. Ugyanakkor nem tartom kizártnak a tulajdonomban maradt hotelek értékesítését közép- vagy hosszú távon, ám ez ma még nem aktuális kérdés.
