Még az optimista várakozásokat is meghaladta tavaly és idén a magyarországi keresetfelzárkózás.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint ennek hatására már most látszik, hogy a 2016-ban megkötött bérmegállapodás célja, tehát a reálkeresetek 40 százalékos emelkedése 2022-ig mindenképpen teljesül, sőt elérhető a legalább 50 százalékos felzárkózás. Ez azt jelenti, hogy a 2016-ban megkeresett munkabérünk 2022-re a másfélszeresét éri.
A várható kedvező kereseti változások az osztrák jövedelmekhez is jelentős felzárkózást mutathatnak
Fotó: Bach Máté
– A kérdés már nem az, hogy a 40 százalékos nettó reálkereset-emelkedést elérjük-e a 2016-os bázishoz képest 2022-re, hanem az, hogy meghaladjuk-e az 50 százalékot – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.
Ehhez a garantált bérminimum átlagos évi legalább 9 százalékos emelésére van szükség, ami a középtávú gazdasági és munkaerőpiaci folyamatok mellett reális cél.
A szakember kiemelte: a középfokú végzettséghez kötött bérminimum érinti ma már a legtöbb, kötelező legkisebb fizetésért dolgozót, míg a hagyományos minimálbért a munkavállalók kevesebb mint tíz százaléka kapja. Az átlagosan 9 százalékos emelés a garantált bérminimum felett keresők bérét is feltolja.
Szalai Piroska kiemelte: a következő években tovább csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó, ugyanakkor érdemes lenne csökkenteni a munkavállalói elvonásokat, akár a személyi jövedelemadó évi 1-1 százalékpontos mérséklésével is. A szakértő emlékeztetett: akkora reálkereset-emelkedésre, amely 2017 és 2022 között megvalósulhat, hosszú idő óta nem volt példa. A nettó reálkereset 2009-hez képest idén már 45 százalékkal ér többet, a felzárkózás 2013-tól vált egyre intenzívebbé.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet rangsora szerint a versenyszférában a bérnövekedés 2010 és 2017 között nálunk volt a második legmagasabb. A bérfelzárkózás hatására a keresetünk már eléri az osztrák fizetések felét, míg korábban alig haladta meg a negyedét.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője lapunk kérdésére kifejtette: jelentősen túlteljesülhet a hatéves bérmegállapodásban kitűzött cél, tehát az, hogy 2017 és 2022 között legalább 40 százalékkal emelkedjenek a reálkeresetek. Az elemző óvatos becslése szerint is legalább 45 százalékos reálkereset-emelkedés mehet végbe 2022 végére a három százalékos inflációs cél mellett.
Emlékeztetett: tavaly 10,3 százalékkal nőtt a keresetek reálértéke 2016-hoz képest, idén pedig legalább 8 százalékos további bővülés várható, ami becslése szerint 2019-ben 5,5 százalékig lassulhat.
Amennyiben 2020 után lassul a keresetek reálértékének növekedési üteme, akkor is évi átlagos 4,5-5 százalékos felzárkózással lehet számolni. Suppan Gergely hozzátette: az látható, hogy a munkaerőhiány hosszú távon fennmarad, az ezáltal kialakult béremelési kényszer mellett pedig a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentése is folytatódik.
Korábban lapunk elsőként számolt be a várhatóan novemberben kezdődő minimálbér-tárgyalások valószínű irányairól: a szakszervezetek ismét két számjegyű minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést tartanak szükségesnek, míg a munkaadói képviseletek a garantált bérminimum legalább kilenc százalékos bővülésére tehetnek javaslatot.
A minimálbér a vállalkozói képviseletek szerint egyre kevesebbeket érint, mivel a munkaerő megtartása miatt sokan kikerültek ebből a jövedelmi kategóriából, így annak jelentős emelését már nem tartják indokoltnak.
A legalacsonyabb kötelező bérek emelése mellett a munkaadók a szociális hozzájárulási adó tervezett júliusi mérséklése helyett januártól várják a könnyítést, míg a szakszervezetek a munkavállalói elvonások csökkentését is kiemelt célként fogalmazzák meg.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke korábban a Magyar Időknek elmondta: a munkaerőpiaci helyzet miatt egyre kisebb a minimálbér szerepe. Ennek oka, hogy a munkaerő megtartásáért folytatott küzdelemben a vállalkozások már nem tehetik meg, hogy a legalacsonyabb kötelező fizetést adják. Míg a mikro- és kisvállalkozásoknak továbbra is nehézséget jelent az emelés kigazdálkodása.
A jelentős bérfelzárkóztatás érdekében kötötte 2016 év végén a kormány a munkaadókkal és munkavállalókkal azt a hatéves bérmegállapodást, amely 2017-re és 2018-ra majdnem 40 százalékos garantáltbérminimum- és szintén jelentős minimálbér-emelést irányzott elő, a munkaadói terhek csökkentése mellett.
Az ebben megfogalmazott, 2022-ig 40 százalékos reálkereset-emelkedési célkitűzést akkor a szakértők jelentős része még elképzelhetetlennek tartotta. A bérek felzárkózása várhatóan folytatódik, ehhez pedig a gazdasági eredmények is hozzájárulnak.
