Óriási haszonnal kecsegtető munkába kezdett az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a szervezet ugyanis arról készít átfogó elemzést, miként értékelhető a piaci folyamatokat ellenőrző magyar hatóságok munkája. A számvevők megpróbálnak rámutatni az ellenőrző hivatalok tevékenységének azon pontjaira, amelyek megfelelőek, miközben feltárják azt is, hol és milyen módon kellene fejleszteni az állami felügyeletet. Az ÁSZ elemzése a legtöbb olyan közszervezetet sorra veheti, amely a gazdaság egésze vagy valamely szelete felett hatósági feladatot lát el. A számvevők így áttekinthetik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Gazdasági Versenyhivatal és a pénzügyi felügyelet ellenőrzési módszereit, de akár górcső alá kerülhet az élelmiszerbiztonságért, a közlekedésért, esetleg a fogyasztóvédelemért felelős állami hivatalok tevékenysége is.
– Részletes vizsgálódásának összegzéseként az ÁSZ szakmai tanulmányt készít majd el – mondta lapunknak a számvevőszék tervezési vezetője. Holman Magdolna hozzátette: a minden bizonnyal terjedelmes dokumentum elkészítéséhez áttekintik a külföldi megoldásokat, emellett megvizsgálják a magyar viszonyokat és értékelik az utóbbi időszak fejlesztéseit. – Lényeges ugyanis – folytatta a tervezési vezető –, hogy az állam ellenőrzési feladatait ellátó szervezetek hatékonyan működjenek, a különböző előírások megsértőit ugyanis csak megfelelő felügyelettel lehet tetten érni és jogkövetésre szorítani. Az pedig a gazdaság és a társadalom közös érdeke, hogy minél többen betartsák a rendelkezéseket. – Az ÁSZ eddigi tapasztalatai szerint el lehet érni, hogy a fehéredés fenntartható legyen, vagyis a különféle visszaélések visszaszorításáért újabb és újabb intézkedések vezethetők be, és ezek folyamatosan eredményt is hozhatnak – magyarázta a tervezési vezető. Megjegyezte: az illegalitás, a szabályszegés csökkentése akár százmilliárdos összeget is hozhat a közkasszának, de a fehérítésből adott esetben közvetlenül a fogyasztók, az állampolgárok is profitálhatnak. Holman Magdolna példaként a brókerbotrányok esetét hozta fel. Úgy vélte: ha az állami ellenőrzés megfelelően felügyeli a pénzügyi szférát, az ügyfelek megkárosítása elkerülhető, vagy legalábbis elérhető, hogy a visszaélésekre gyorsan fény derüljön, így ne érjen kár nagyobb tömeget.
Holman Magdolna mindezek kapcsán megemlítette, hogy az ÁSZ az utóbbi években számos vizsgálatot végzett el az állami ellenőrző szervezeteknél. Egyik esetben éppen a pénzügyi szervezetek felügyeletének 2009–2013 közötti működését tekintették át, és több ponton is érdemi hiányosságokra derült fény. Terítékre került az utóbbi években a Gazdasági Versenyhivatal is: az ÁSZ megállapította, hogy 2008–2012 között a versenyfelügyeleti eljárások szabályszerűsége csak 43 százalékban volt megfelelő. Az adóhivatalnál tulajdonképpen visszajáró vendégek a számvevők, akik találtak már problémát az adóellenőrzésekben, a hátralékkezelésnél és az adóvégrehajtásoknál is. Az államkincstárnál végzett vizsgálat pedig például a családtámogatások és más ellátások kifizetése kapcsán mutatott rá problémás pontokra. – Az ellenőrző szervezetek munkájának áttekintéséből az a következtetés vonható le, hogy az állami hatóságok ellenőrzési módszerei nem elég hatékonyak a szabálytalanságok feltárásában – összegzett Holman Magdolna. A számvevőszék ezért is kezdeményezte a teljes ellenőrzőszféra átfogó elemzését.