– Az Európai Bizottság hibát követett el ezzel a javaslattal! Ez módot ad arra, hogy korlátozzák a német hozzájárulást a teljes büdzséhez, de máskülönben semmi értelme nincs – fakadt ki egy francia diplomáciai forrás. – A KAP-ról szóló elemzést egy brit bulvárlap készíthette – nyilatkozta az Euractive-nak Yves Madre, a FarmEurope agrárkutató agytröszt közgazdásza, az EU mezőgazdasági biztosának korábbi vezető tanácsadója. A franciák szerint nem is az EU mezőgazdasági, hanem a költségvetési főigazgatósága felől fúj a szél, amit viszont kik mások is irányíthatnának, mint – Günther Oettinger biztos személyében – az EU-költségvetés legnagyobb befizetői, azaz a németek.
A franciák a KAP legnagyobb haszonélvezőiként tartanak attól, amit EU-nyelven a közös agrárpolitika renacionalizációjának neveznek: a haszonélvezők fizessék minél nagyobb mértékben a saját gazdálkodóik támogatását. A KAP évi mintegy 50 milliárd eurós keretéből nem kevesebb mint 9,1 milliárd jut a francia termelőkhöz. – Az agrárbevételek nagymértékben függenek a támogatásoktól. Franciaországban ezek a támogatások meghaladják a marha- és báránytenyésztésből nyert bevételek 100 százalékát és több mint 40 százalékban a gabonabevételekét – mondta Jean-Christophe Bureau, az Agro-Paris Tech francia agráregyetem közgazdász professzora a Le Figaro párizsi lapnak.
A német–francia vetélkedés színtere a mezőgazdaság
Mindamellett aligha lehetséges a KAP reformja Párizs akarata nélkül. A francia választási kampányban Emmanuel Macron azóta megválasztott elnök az ártámogatási rendszer fenntartása mellett kardoskodott, kontraciklikus – recesszióban nagyobb mértékű – garanciákkal. Javasolta egy 5 milliárd eurós mezőgazdasági modernizációs program létrehozását is. Brüsszelnek annál inkább sürgősebb megoldást találnia a KAP-ra 2020 előtt, mivel az EU-büdzsében mintegy évi 10 milliárd eurós lyuk tátong majd a brexit miatt.
ÚJRA TÁRGYALNAK A kilépésről
Megkezdődött a London uniós kiválásáról szóló tárgyalások második fordulója Brüsszelben. Ez az első „igazi”, négynapos tárgyalási kör. – Most rátérünk a lényegi kérdésekre – mondta David Davis brit miniszter, hozzátéve: „rendkívül fontos, hogy előrelépést érjünk el. Itt az ideje munkához látni, és sikerre vinni a tárgyalásokat”. Most az állampolgári jogok, a brit pénzügyi kötelezettségek és az ír–északír határellenőrzés lesz a középpontban, de szó lesz egyebek mellett az EU-bíróság joghatóságáról és az Euratom-szerződésről is. Az EU októberben dönt arról, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések. (MTI)
