A forgalmi adatok és az elmúlt időszak foglalkoztatásról szóló statisztikái is azt igazolják: semmilyen káros következménnyel nem járt a kötelező vasárnapi pihenőnap egy évvel ezelőtti bevezetése a kiskereskedelemben, ellentétben azzal, mint amire a rendelkezés ellenzői korábban számítottak. A kormány ma tárgyalja részletesen a nyitvatartási szabályok változását rögzítő törvény hatásait mind nemzetgazdasági, mind szociális szempontból.
Az értékeléskor a Magyar Idők értesülése szerint azt is számításba veszik, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján kiemelkedően jó, 5,6 százalékos növekedéssel járó évet zárt tavaly a magyarországi kiskereskedelem. A zárvatartásról szóló törvény 2015. március 15-i hatálybalépésétől a boltokban eladott áruk mennyisége, illetve a teljes ágazat teljesítménye folyamatosan nőtt, miközben a fogyasztói szokások átalakultak, az átlagos költés emelkedett.
A napi fogyasztási cikket értékesítő boltok piaci részesedése tekintetében történt kisebb átrendeződés a vasárnapi bezárás hatására: a 401–2500 négyzetméter méretű üzletek piaci részesedése egy százalékkal nőtt, míg a 2500 négyzetméter feletti üzleteké ugyanennyivel csökkent az elmúlt évben.
A forgalom tehát nem veszett el, inkább átvándorolt a nagy egységekből a kisebb egységekbe úgy, hogy a számottevő fogyasztásbővülésben valamennyi piaci szereplő növelte eladásait. Az adatok tükrében immár az is látszik, hogy a 51–200 négyzetméter közötti alapterületű kisebb üzletek piaci részesedését sem érintette hátrányosan a szabályozás.
A gazdasági folyamatok azt erősítik, hogy a kiskereskedelmi bővülés idén is folytatódik, vagyis a vasárnapi zárvatartásnak ezután sem lesz a növekedést gátló hatása.
A kormány arról is tájékoztatást kap ma, hogy nem volt igazuk azoknak, akik azzal riogattak, tömeges elbocsátások lesznek a boltzár következtében. A kiskereskedelem volumenindexének növekedésével a területen alkalmazottak száma ugyanis bővült.
A 4 főnél többet alkalmazó vállalkozások esetén 2015-ben 1,8 százalékkal többen dolgoztak a kiskereskedelemben, mint az egy évvel korábbi időszakban. A vasárnapi pihenőnap bevezetése után, 2015 áprilisa és 2016 januárja között háromezerrel nőtt a területen dolgozók száma.
Éves alapon tehát a vasárnapi nyitvatartás korlátozása mellett is növekedett a bolti alkalmazottak tábora, miközben továbbra is jelentős, a 2016. március 20-i állapot szerint 6363 a be nem töltött üres álláshelyek száma. Eszerint a kereskedelmi vállalkozások inkább létszámhiánnyal küszködnek.
nyílt levél a szakszervezetektől
A Magyar Idők úgy értesült: az ágazatban jellemző munkaerőhiány és az azt kiváltó alacsony bérek miatt kialakult helyzetben a vasárnapi pihenőnapot üdvözlő áruházi alkalmazottak nevében ma nyílt levélben fordulnak az ágazati szakszervezetek a munkáltató cégekhez. Azt kérik a nagy láncoktól, nyilatkozzanak, miként tervezik a jövőt az egy évvel ezelőtt hatnaposra szűkült munkahét és az azzal kapcsolatos jövedelmek tekintetében. Úgy tudjuk, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete összefogást kezdezményezett a Kereskedelmi Alkalmazottak Szervezetével, a mintegy félmillió érintett dolgozó igénye mindkét szervezetnél az, hogy maradjon a kötelező vasárnapi pihenőnap. A külföldi tulajdonú hipermarketláncokat (Tesco, Spar, Auchan), valamint a diszkontokat (Aldi, Lidl, Penny Market) megszólító nyílt levélben a munkavállalók állásfoglalást várnak foglalkoztatójuktól a vasárnapi újranyitással kapcsolatos terveikről. Ennek teljesítéséhez ugyanis legalább 20 százalékkal kellene felzárkóztatni a béreket a más területeken jellemző fizikai dolgozókéhoz képest. Az egyes munkakörökre jellemző jövedelmekre vonatkozó vállalati jelentések alapján a Nemzetgazdasági Minisztérium már korábban megállapította, hogy például egy áruházi betanított munkás – mint amilyen munkaköri besorolása szerint az árufeltöltő – bruttó bére nem éri el havonta a 130 ezer forintot, míg más ágazatokban, például az autóiparban egy betanított munkás bruttó 150 ezret keres. A munkavállalók kezdeményezése azért is érdekes, mert lapunk úgy értesült, több nagy lánc is érdeklődött a kormánynál a múlt héten népszavazási kezdeményezéssé vált boltzár kérdésében. A cégek most arra kíváncsiak, kalkuláljanak-e a következő üzleti éveikre ismét változó nyitvatartási szabályokkal. Úgy tudjuk, több nagyvállalatnak jelenlegi helyzetében nem biztos, hogy megérné az újranyitás.