Kilencezer pár cipő és több mint 140 ezer ruhadarab – a felsorolás nem egy divatüzlet értékesítési listájáról származik, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavalyi fogásainak összesítése. A szervezet pénzügyi nyomozói – akárcsak a korábbi években – 2016-ban is a legkülönfélébb hamis, utánzott ruhaneműkre bukkantak.
– A múlt évi esetek közül kiemelhető a nyíregyházi piac mellett talált raktárak ügye – mondta kérdésünkre a NAV bűnügyi szóvivője. Aszalós Andrea felidézte: tavaly nyáron leplezték le az adóhatóság emberei azt a két csarnokot, amelyet külföldi személyek ruhahamisításra rendeztek be a szabolcsi megyeszékhelyen.
– A raktárakból szitanyomó eszközök, programozható varrógépek és ismert világmárkák címkéi kerültek elő. A profi hamisítók az apró részletekre is odafigyeltek, a varrógépekkel a különböző márkajelzések speciális varrását is utánozhatták. Az egyenként 90 négyzetméteres raktárakban mintegy ötezer darab hamis ruhanemű és lábbeli volt – elevenítette fel a történteket a szóvivő. Aszalós Andrea hozzátette: az ügy végül a NAV pénzügyi nyomozói előtt kötött ki.
A ruha- és cipőhamisítás miatt indult eljárásokban rendszerint az iparjogvédelmi vagy a szerzői jogok megsértése címén vizsgálódnak a hatóság szakemberei. A tavaly lefoglalt hamis portéka együttes értéke megközelítette a félmilliárd forintot. Az elmúlt időszak adatai közül a 2014-ben rögzített értékek emelkednek ki, akkor hatszázmillió forintnál is többet ért az elkobzott illegális áru.
Arra is kíváncsiak voltunk, mit kezd a hatóság az így elvont szállítmányokkal. – A hamis ruhák és cipők sorsa kétféleképpen alakulhat – mondta Aszalós Andrea. Először is mód van arra, hogy az illegálisan előállított darabok végül jó célt szolgáljanak, a közösségnek, a társadalomnak hajtsanak hasznot, az adóhivatal ugyanis felajánlhatja szociális célra az utánzatokat. A rászorulókhoz azután kerülhetnek a ruhaneműk és a lábbelik, ha eltávolították róluk a jogsértő emblémákat, a hamis márkajelzéseket.
Ezt a folyamatot márkátlanításnak nevezik. A ruha- és a cipőcsomagok úgy jutnak el a nélkülözőkhöz, hogy a NAV időről időre összesítést készít a tételekről és ezt megküldi a segélyszervezetek részvételével működő Karitatív Tanácshoz. A grémium eldöntheti, hogy átveszi-e a felajánlott holmit az adóhivataltól.
A lefoglalt hamisítványok bizonyos része azonban a szemétégetőben köt ki, erre leginkább akkor kerül sor, ha a hamis jelzések eltávolítása túl nagy kiadással járna, esetleg használhatatlanná tenné a ruhákat, cipőket. Természetesen a megsemmisítésnek is megvannak a maga költségei. Mint azt a szóvivőtől megtudtuk, tavaly több mint másfél millió forintot áldozott a NAV az illegális portéka elégetésére. A korábbi években nem voltak ritkák a négy-ötmilliós ilyen kiadások sem.