Tavaly léptek életbe a különféle vadon fellelhető növények és csigák adózását megszabó új adóügyi rendelkezések. – A passzusok nyomán a korábbinál alacsonyabb adóval és jóval könnyebb adminisztrációval számolhatnak azok a magánszemélyek, akik az összegyűjtött növények vagy csigák eladásából szeretnének pénzhez jutni – nyilatkozta kérdésünkre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője. Kis Péter András mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a kedvező szabályok azoknak a teendőjét könnyítik meg, akik nem őstermelők és nem is egyéni vállalkozók, vagyis akik egyszerű magánemberként járják a vadont.
A rendelkezések alkalmazásának másik lényeges feltétele, hogy az érintettek csak hivatásos felvásárlónak adhatják el az összegyűjtött csigát vagy gombát, esetleg medvehagymát, bodzavirágot, netán csipkebogyót, levendulát, más hasonló, nem védett növényt. – Ilyenkor – az új adószabályok szerint – a portéka ellenértékének 25 százaléka számít adóügyi értelemben vett jövedelemnek, vagyis e részre számítandó fel a 15 százalékos személyi jövedelemadó – magyarázta Kis Péter András, hozzátéve: a közterhet a felvásárló számolja ki, majd levonja a gyűjtő járandóságából, és be is vallja az adóhivatalnak.
– A gyűjtögető magánszemélynek tehát sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége nincs – nyomatékosította a szóvivő. Majd közölte azt is: 2016-ban valamivel több mint 18 millió forintnyi adókötelezettségről adtak számot a felvásárlók. Ez – a számítási módszert követve – azt jelenti, hogy a gyűjtögetők 490 millió forint bevételre tettek szert.
Kis Péter András szót ejtett az idei esztendő részadatairól is, amelyek – mivel a gyűjtögetési szezon bizonyos része a nyári–őszi időszakra esik – kisebbek. Eszerint idén január eleje és május vége között 85 milliós bevételre tehettek szert a keresetüket gyűjtögetéssel kiegészítő magánszemélyek, amelynek nyomán hárommillió forint adóbevétel érkezett a közkasszába. – Jó tudni, hogy a rendelkezések az utóbbi időben nem változtak, vagyis a kedvezményes szabályokkal idén is élhet minden érintett – jegyezte meg az adóhivatal szóvivője.
A fontosabb tudnivalók közül Kis Péter András még egy részletet emelt ki. Mégpedig azt, hogy a felvásárló a csiga, a gomba, a medvehagyma vagy más növény átvételekor két példányban úgynevezett vételi jegyet állít ki, a dokumentumon szerepelnie kell a gyűjtögető személy nevének, adóazonosító jelének, ennek hiányában a természetes azonosítóinak és a lakcímének. Az egyik példány az árut leadó magánszemélynek jár, az irat kellőképpen alkalmas a jövedelem eredetének igazolására. Lényeges emellett az is, hogy ha az árut nem felvásárlónak adja el valaki, úgy a summa továbbra is a magánszemély önálló tevékenységből származó bevételének minősül, és bevallásadási kötelezettség alá tartozik.
