Nem tolongtak az év eddig eltelt részében a bérfőzdéknél a pálinkára vágyó gyümölcstermesztők, magánszemélyek. Kilenc hónap alatt kétmillió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő italt állítottak elő a honi főzdék, miközben tavaly ez idő alatt már a tízmillió litert is meghaladta a kifőzött mennyiség. – A visszaesés oka elsősorban az, hogy az esztendő elején megszűnt a bérfőzetés adómentessége – mondta érdeklődésünkre egy beregi főzdetulajdonos, majd hozzátette: sokan drágállják a mostanság fizetendő díjat. Míg 2014-ben csupán a főzdés hétszáz forint körüli munkadíját kellett lerónia az ügyfeleknek, addig idén az előállítás költségeihez – szeszadó címén – nagyjából nyolcszáz forintos újabb kiadás társul. Így egy liter pálinka kifőzése nagyjából 1500 forintba kerülhet. Emiatt alaposan megfontolják a helyiek, hogy hozzanak-e cefrét a főzdébe.
Mivel a forgalom visszaesésének elsődleges oka az adószabályokban keresendő, a folyamat a közkasszának nemigen okozhatott gondot. Olyannyira nem, hogy idén nyolc hónap alatt 1,6 milliárd forint érkezett az államkincstárhoz bérfőzési szeszadó címén. A változás léptékét kellően szemlélteti, hogy a mögöttünk hagyott négy évben e jogcímen a közkasszának pontosan hatvanmillió forintos bevétele származott. Az adószabályok átalakítása, s vele a forgalom visszaesése ugyanakkor egyelőre mintha nem viselné meg a főzdéseket. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy október elején az előző évhez képest két tucattal több szeszfőző működött az országban.
Bár a korábbihoz képest több helyen várja szakszerű szolgáltatás a pálinkára vágyók cefréjét, a jelek szerint egyre többen döntenek úgy, hogy otthon, maguk állítják elő a párlatot. Megjegyezhető, hogy az idei esztendő elején ez ügyben is életbe léptek új rendelkezések: be kell jelenteni, ha valaki főzőberendezést vásárol. Emellett évente ezer forint befizetésére is kötelezik a berendezést használókat. Az adóhivatal – önkormányzati adatokat tartalmazó – kimutatása szerint az elmúlt három hónapban kétezer új jelzés érkezett a helyhatóságokhoz, így – október elején – több mint tizenegyezer főzőberendezést tartottak nyilván az országban. A statisztikából kiderül, hogy inkább a Dunántúlon főznek otthon a gyümölcstermesztők, az északi és a keleti megyékben eközben kevesebb bejelentés érkezett.
– A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nem végez külön ellenőrzéseket a magánfőzőknél – mondta szervezet jövedéki szóvivője a Magyar Idők érdeklődésére. Suller Attila hozzátette: előfordul persze, hogy közérdekű bejelentések érkeznek az állampolgároktól, ilyenkor – ha az ellenőrzött információk alapján jogsértés gyanúja merül fel – a hivatal vizsgálatot tart a bepanaszolt személy lakóhelyén. Idén összesen 25 efféle eljárást folytatott le a vámhatóság, az ellenőrzések közül hatban derült fény szabályszegésre, amiért – összesen – 275 ezer forint befizetésére kötelezték az érintetteket. A szóvivő ugyanakkor megjegyezte: a NAV leginkább arra törekszik, hogy megakadályozza az olyan párlatok forgalomba kerülését, amelyeket otthon készítettek. A házi főzésű italok ugyanis csak saját használatra szolgálnak.
