Bár máig csupán néhány vidékfejlesztési pályázatban ismerhettük meg a nyertesek nevét, az előleghez szükséges garancia iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A folyamat az idő előrehaladtával tovább erősödhet, a következő hónapokban nemcsak az új támogatási szerződéssel rendelkezők jelenhetnek meg a piacon a biztosítéki igényükkel, hanem a közbeszerzési eljárással érintett beruházásokhoz is egyre többen kérhetik a garanciát. Zoltán Csaba, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta: a július óta elérhető termék esetében az élelmiszeripari és a trágyatárolók korszerűsítését célzó pályázatban megítélt mintegy tízmilliárd forint támogatáshoz összesen egymilliárd forintnyi garanciaigénylés érkezett. Előbbinél jellemzően százmillió forint körüli az átlagérték, míg utóbbinál lényegesen alacsonyabb, tízmillió forint körüli garanciaigénnyel keresték meg az agrárcégek a társaságot.
A Vidékfejlesztési programért felelős tárca ígérete szerint a következő hónapokban sorra jelennek majd meg a támogatói döntések, így az 50 százalékos támogatási előleghez szükséges garancia iránti igény is fokozódhat. Zoltán Csaba arra számít, hogy a következő év tavaszáig 3-4 milliárd forintra emelkedhet az általuk garantált támogatások értéke. – Mindez természetesen attól is függ, hogy a nyertesek milyen tempóban valósítják meg a 25 millió forint feletti támogatással létrejövő beruházáshoz szükséges közbeszerzéseket. Sokan ugyanis csak akkor jelennek meg garanciaigényükkel, ha már túl vannak a közbeszerzési eljáráson és ténylegesen megkezdhetik a munkát, míg mások már a támogatói döntést követően szeretnék a számlájukon látni az előleg összegét – mutatott rá.
Zoltán Csaba jövő tavaszig növekvő érdeklődésre számít
Míg korábban a gazdaságfejlesztési támogatásoknál igényelt előleghez is biztosítékot kellett nyújtaniuk a nyertes pályázóknak, egy 2014-es kormányrendelet szerint ebben a programban már nincs szükség garanciára az előleg kifizetéséhez. A Vidékfejlesztési programban azonban az előleg feltétele továbbra is valamilyen garancia megléte. Abban az esetben ugyanis, ha az érintett vállalkozás valamilyen oknál fogva mégsem tudja megvalósítani a támogatott beruházást, az előleget is vissza kell fizetnie. Ha ezt nem tudja teljesíteni, akkor a garantőr szervezet fizeti ki helyettük ezt az összeget az irányító hatóságnak. A biztosítékot a vállalkozások bankgarancia formájában vagy egy garanciaszervezet kezességvállalásával teljesíthetik.
A pénzintézetek jellemzően valamilyen fedezettel kötnek szerződést az ügyfelekkel, a szóban forgó összegre ingatlanjelzálogot vagy más tárgyi eszköz, esetleg óvadék biztosítását kérik. Ennek a feltételnek a kisebb és közepes agrárcégek nem mindegyike tud megfelelni, ezért sokan inkább garanciaszervezethez fordulnak. – Mi nem kérünk fedezetet a vállalkozásoktól, a tulajdonos, illetve valamely kapcsolt cég készfizető kezességét is csak indokolt esetben írjuk elő – emelte ki Zoltán Csaba. A garancia díját egy minősítési eljárás során határozzák meg, az igénylők több gazdasági mutató alapján egy besorolást kapnak. A Start Garancia Zrt. esetében 1–3 százalékos a garanciadíj nagysága. Az ügyintézésre általában harminc napot kell rászánniuk a vállalkozásoknak. A bírálat során a cég pénzügyi mutatói mellett azt is figyelembe veszik, hogy a tervezett beruházáshoz szükséges önerőt biztosítani tudja-e, amit például egy banki hitelígérvénnyel igazolhat. Kizáró tényezők is vannak a rendszerben: az a cégvezető például, aki korábban felszámolással érintett vállalkozásban volt érdekelt, a Start Zrt.-től nem kaphat garanciát az előleghez.
Azt, hogy mekkora jelentősége van egy biztosítéknak a támogatások felhasználása során, jól példázzák az előző ciklus tapasztalatai. – A 2007 és 2013 közötti gazdaságfejlesztési program keretében mintegy 25 milliárd forintért vállaltunk garanciát csaknem 500 ügyfelünknek. Közülük sokakat megviselt a válság, számos beruházás pedig meghiúsult – emelte ki. A Nemzetgazdasági Minisztérium így összesen 600 millió forint értékű garanciát hívott le a társaságtól.
