Jó évet zárhattak tavaly a dísznövénytermesztéssel foglalkozó vállalkozások, szinte az összes kategóriában magasabb árbevételt érhettek el a gazdálkodók, mint egy évvel korábban. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az elmúlt évben összesen 1280 hektáron foglalkoztak Magyarországon dísznövényekkel a termelők. Ebből 1214 hektáron szabadföldi termelés, 54 hektáron fedett, fűthető fóliasátrakban és üvegházakban folyt a munka, míg a fűtetlen fóliasátras termelés pedig 12 hektárra korlátozódott.
A különböző dísznövénycsoportok közül 2017-ben a faiskolai növények termesztőterülete volt a legnagyobb, mintegy 1145 hektáron foglalkoztak vele a gazdálkodók. Ez az összes terület 89 százalékát teszi ki, míg a fennmaradó négy százalékon vágott virág, vágott zöld, míg három százalékán cserepes és hagymásdísznövény-termesztés folyt. Az AKI adatai szerint a kertészetek 49 százaléka fő profilként faiskolai termelést végzett, míg 17 százalékuk kizárólag vágott virággal, 23 százalékuk pedig csak cserepes, kiültetésre szánt, balkon- vagy hagymás növényekkel foglalkozott 2017-ben.
Az ágazat nettó árbevétele tavaly 10,2 milliárd forint volt. Ennek az összegnek mintegy 55 százalékát a faiskolai növények és a gyeptermesztés tette ki, a növénycsoport árbevétele 5,6 milliárd forintot ért el. A vágott virág és vágott zöld növények árbevétele 1,6 milliárd, a cserepes, kiültetésre szánt és hagymás növényeké pedig hárommilliárd forint volt tavaly. Az AKI jelentése szerint az árbevétel szinte minden növénycsoportnál meghaladta az előző évek szintjét. A faiskolák 2016-ban ötmilliárd forintos forgalmat bonyolítottak, míg 2013-ban ez az összeg a hárommilliárd forintot sem érte el. A cserepes növények termesztői 2016-ban két és fél milliárd forint körüli árbevételt könyvelhettek el, míg 2013-ban az összeg 2,1 milliárd forint közelében járt.

Jó évet zártak tavaly a vállalkozók, majdnem minden kategóriában nőtt az árbevétel
Fotó: Havran Zoltán
Egyedül a vágott virágok esetében stagnált a bevétel, az elmúlt években a tavalyi szinthez hasonlóan alakult a forgalom, egyedül 2014-ben közelítette meg a kétmilliárd forintot az árbevétel. Az egy hektárra jutó nettó árbevétel a faiskolai termelésnél 4,9 millió forint volt. A legmagasabb – 69,6 millió forint – egy hektárra vetített bevételt a cserepes, kiültetésre szánt, balkon- és hagymás, rizómás növényeknél mutatott a statisztika. A vágott virág esetében egy hektáron 34,1 millió forintos árbevételt értek el a termelők.
Ez utóbbi kategóriában évről évre jelentős mennyiség érkezik külföldről. Az elmúlt évben mintegy 5,1 milliárd értékben szállítottak friss, vágott virágot az országba, ami kilencszázalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. Bár az export ebben a kategóriában még mindig nem túl jelentős, az elmúlt évben 856 millió forint értékben szállítottak magyar virágokat a külpiacokra a termelők, a növekedés azonban figyelemre méltó. Az exportból származó árbevétel ugyanis tavaly csaknem hatvan százalékkal nőtt az előző évhez képest. A faiskolai termékek közül a fa-, bokor- és cserjefélék kivitelének értéke 2133 millió forintra, az importé 1915 millió forintra nőtt az elmúlt évben.
A KSH adatai szerint a magyar dísznövényexport meghatározó része – a környező EU-tagországok mellett – a német piacra került, míg az import túlnyomórészt Hollandiából, Németországból és Olaszországból érkezett.
Gyűjtőktől származik a legtöbb gyógynövény
Mintegy 1,55 milliárd forint értékben került a külpiacokra magyar gyógynövény az elmúlt évben, ez gyakorlatilag megegyezik az előző évi 1,56 milliárd forintos kivitellel. A legnagyobb mennyiséget továbbra is az Európai Unió országaiba szállították a felvásárlók, hazánk legfontosabb exportpartnerei Németország, Olaszország, Ausztria és az Egyesült Királyság. Az unión kívül pedig főként Ausztráliába kerül nagyobb mennyiség a hazai gyógynövényekből. A statisztika szerint az ágazatban még mindig a gyűjtés dominál, a termesztett gyógynövények mennyisége egyelőre – a száraz állapotban átvett magfélék kivételével – nem jelentős. Vannak azonban olyan fajok, amelyeket kizárólag vadon termőként szereznek be, vagy csak termesztett forrásból származnak. A csalánlevél például kizárólag a gyűjtőktől érkezik a feldolgozókhoz, míg a borsmenta és a citromfű termesztőktől származik. A felvásárlókhoz az elmúlt évben 52 százalékkal kevesebb kamilla és 86 százalékkal kevesebb keskenyútifű-levél került, míg csalánlevélből 52 százalékkal, bodzabogyóból 74, galagonyából pedig 92 százalékkal többet vettek át, mint egy évvel korábban.