Ismét csapkodnak a villámok az Opel körül: az orrukon körbe zárt villámot viselő gépkocsik gyártójától meg kíván válni az amerikai tulajdonos, a General Motors (GM). Ha ez az ügylet megvalósul, bizonytalanná válhat az egyik legnagyobb és legrégibb európai autómárka sorsa, beleértve a Szentgotthárdon működtetett motorgyárét is. Az üzemet az elmúlt években többször is bővítette és korszerűsítette a GM, tavaly már összesen több mint 630 ezer erőforrás készült ott.
Az Opel tervezett eladása kapcsán nyilvánosságra került átalakítási tervek között van olyan, amelyik a márkát mindenestül elektromos meghajtásra tervezné át, ebben az esetben nyilvánvalóan teljesen új világ köszöntene Szentgotthárdra is. Az elektromos motorok ugyanis teljesen más gyártási technológiát igényelnek, sokkal egyszerűbbek.
A járműipar az utóbbi évtizedekben úgy alakult át, hogy az autómárkák a motorok fejlesztésén és gyártásán túl tulajdonképpen csak a járművek tervezését, a dizájnt tartják a kezükben. Ebben a rendszerben a motorfejlesztés a stratégiai terület: az autómodelleket két-három évig árulják, majd érkezik a frissítés. A motorokat, motorcsaládokat ezzel szemben sokkal tovább használják, egy új generáció életciklusa tíz-tizenöt évre szól, de akár húsz-huszonöt évig is gyártásban maradnak bizonyos alapmotorok.
Ebből a szempontból nézve az autóipari technológiák mostanában tapasztalható viharos változásai kifejezetten nehézzé teszik a motorfejlesztők dolgát. Ha nem is tűnnek el a kínálatból a robbanómotorok a következő öt-tíz évben, de Szentgotthárd életében az is jelentős változást hozhat, ha az ipar felhagy a „downsizing” gyakorlatával. Az utóbbi évtizedben egyre kisebb űrméretű motorokból hozzák ki a gyártók a korábban elvárt teljesítményt. Alig van nagy gyártó, amelynek ne lenne háromhengeres, egyliteres vagy annál kisebb turbós benzinmotorja.
A gyártók ezzel az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásokra válaszoltak, mert a kis motorok alacsony fordulaton kevés káros anyagot bocsátanak ki. Csakhogy az EU hamarosan áttér az életszerűbb ellenőrzési módszerekre, azaz magasabb terhelésen is méri a kibocsátást, és akkor kiderül, hogy a kis motorok is ontják a mérges gázokat. Akkor pedig miért ne használnák a korábbi, nagyobb erőforrásokat? Mindezek azt sejtetik, hogy Szentgotthárdon – és a többi motorgyárban is – jelentős változások várhatók a következő években.
Hogyan érinti mindez a győri Audi motorgyárát, amelyet a világ legnagyobbjaként szoktak említeni? A Volkswagen-csoportnak dolgozó üzemben évente kétmillió erőforrás készül. Az Audi vezetése korábban már megkezdte a felkészülést elektromos autók gyártására, és az is elhangzott, hogy a győri üzemben villanymotorokat is fognak gyártani. Az, hogy a jövőben a győri motorgyárban sem megy minden úgy, ahogy régen, egy magas rangú VW-vezető nyilatkozata sejteti.
Karlheinz Blessing, a Volkswagen AG személyzeti igazgatója a dpa–AFX hírügynökségnek adott interjúban kifejtette, hogy az elektromos mobilitás és a digitalizáció korában kevesebb munkáskézre lesz szükség az autók gyártásához. Összességében az alkalmazottak száma valószínűleg az egész ágazatban, így a Volkswagen-csoportban is csökkenni fog. Ha egymás mellé teszünk egy villanymotort és egy rendkívül komplex felépítésű robbanómotort, rögtön látható, hogy villanymotort gyártani sokkal egyszerűbb feladat – mutatott rá a vezető.
Jelenleg az Opel szentgotthárdi üzemében több mint 1400 ember dolgozik, az Audi győri gyárában az alkalmazottak száma 2015-ben meghaladta a 14 ezer főt, de ebben benne van a járműgyárban és a szerszámgyártásban alkalmazott munkatársak száma is. A járműipar teljesítménye kiemelkedő jelentőségű a hazai ipari termelés egészén belül, aránya mára elérte a 28-30 százalékot. Az Audi-gyár kivitele a teljes magyar export 9 százalékát adja, ezzel a teljesítménnyel Magyarország második legnagyobb exportőre.