Az elmúlt néhány évben a drasztikusan átalakult munkaerőpiaci folyamatok miatt egyre nagyobb szükség van a foglalkozás-egészségügy területén azon új irányok kijelölésére, amelyek segítségével el lehet kerülni, hogy veszélyes mértékű ártalom érje a dolgozókat.
A területi és ágazati eltérések miatt ezért a szakszervezetek az ország különböző részein felmérik a kockázatokat, és azokat a javaslatokat, amelyek a jelenlegi szabályozás mellett is hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkavállalók megnövekedett terheik mellett is megőrizzék egészségüket – közölte a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Emlékeztettek: számos területen nagyobb teher hárul a munkavállalókra, akiknek ráadásul egyre magasabb az átlagos életkora. Az ártalmak mérséklése bizonyos területeken ráadásul kiemelt fontosságú, ide tartozik többek közt a személyszállítás, ahol az egyenlőtlen munkaidő-beosztás vagy akár a stressz mellett a felelősség is óriási.
Szabó Imre, a VDSZSZ Szolidaritás szakértője a dolgozói egészségvédelem felértékelődésének okait részletezve kiemelte: a szállítás területén is tapasztalható munkaerőhiány miatt az egyre idősebb dolgozókra egyre több pluszfeladat hárul számos munkakörben. Ez két okra vezethető vissza; egyrészt a nyugdíjkorhatár 65 évre emelésére, másrészt a korkedvezmény megszüntetésére. A szakértő szerint a munka törvénykönyve szigorúan szabályozza a személyszállításban a munkavégzés feltételeit, ám egyéb gyakorlatokra is szükség van. Szabó Imre ezek közül példaként említette a rugalmasabb munkaidőkeretet, a munkavégzési feltételek finomhangolását vagy akár a rekreá-ciós lehetőségek bővítését. Ezeknek a megoldásoknak a kidolgozása azért is elengedhetetlen, mert a közszolgáltatásokban – kiemelten a személyszállításban – a jogszabályi kereteket is sokszor feszítő túlmunka az idősebbekre lényegesen nagyobb terhet ró.
– Nem csak a vállalatoknak van számos, az egészségvédelemmel kapcsolatos feladatuk, a foglalkozás-egészségügyi kockázatelemző rendszer finomhangolására, sok helyen kialakítására is szükség van, akár állami forrásbevonással is – részletezte a VDSZSZ Szolidaritás szakértője. A vasútnál régóta kiépült, jól működő, az egész országot lefedő üzemorvosi rendszerben mérik fel a dolgozók egészségét és végzik el a szigorú alkalmassági vizsgálatokat. Az egységes, integrált informatikai rendszernek köszönhetően az alkalmazottak egészségi állapota mellett a korábbi vizsgálatok is nyomon követhetők. A rendszer folyamatos fejlesztésre szorul, de a jelenlegi háttérrel is hatékonyan képes támogatni az egészségmegőrző programokat. Ezzel szemben a közúti személyszállításban nem jött létre az egységes foglalkozás-egészségügyi hálózat, ami komoly hiányosság, ráadásul a személyszállítás teljes területén egységes megoldásra lenne szükség.
A Munkástanácsok közleményében kitért rá, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek feladata, hogy felmérjék az ország különböző területein és ágazataiban a kockázatokat, a helyi sajátosságokat és a szereplők megoldási javaslatait.
Ehhez európai uniós támogatás is rendelkezésre áll, a projektek lényege pedig az, hogy a munkavállalók egészségi állapotát veszélyeztető körülményekről, a kockázatokról olyan objektív képet alkossanak, amely segíti egyfelől a vállalati jó gyakorlatok elterjedését, másfelől az esetleges későbbi jogalkotást is.