Újragondolta eddigi tartalékolási stratégiáját a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, ennek eredményeként a korábbi 3 tonna körüli – nemzetközi viszonyaltban csekélynek tekinthető – szintet lényegében megtízszerezve, 31,5 tonnára növelte az ország aranytartalékát – jelentették be tegnap az MNB döntéshozó testületének tagjai. Mint azt Matolcsy György elnök elmondta, ezzel a váltással Magyarország a középszintre került a nemzetközi mezőnyben az aranytartalékolás terén.
Kiemelte, a döntés egybevág azokkal a hasonló elképzelésekkel, amelyek jelenleg az értékálló és így stabil árfolyamú aranyban látják a gazdasági bizalom erősítésének zálogát. Mint Matolcsy hangsúlyozta, az országos aranystratégia átgondolásába a jegybank Orbán Viktor miniszterelnök felvetésére vágott bele.
Az MNB a jelenlegi árfolyamon számolva mintegy 1,24 milliárd dollárt költött a tartalékok növelésére. Mint azt Nagy Márton, az MNB alelnöke elmondta, jelenleg a jegybank nemzetközi tartalékaiban 4,4 százalékot tesz ki az arany, ez megfelel az eurózónán kívüli uniós országok átlagának. Az arany az ország terültén van, miután korábban a meglévő kisebb állományt is hazahozatta a Magyar Nemzeti Bank. A tranzakcióra, illetve az arany szállítására október első felében került sor. Mint azt az alelnök kiemelte, mindezzel az aranytartalék 31,5 tonnás állománya 2018 októberére az 1946-os stabilizációs időszakot jellemző szintet érte el.
A jegybank megtízszerezte a korábbi mennyiséget
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Ahogy arról korábban a Magyar Idők is írt, nagyon eltérő az egyes országok viszonyulása az aranyhoz; a sárga fém korábban klasszikus tartaléknak minősült, mára viszont némileg változott a szerepe. Ezzel együtt az Egyesült Államok kirívó mértékű, 8000 tonnát meghaladó aranykészlettel rendelkezik, ez több mint az ország devizatartalékának 75 százaléka. Ezt az arányt más országok meg sem közelítik: Kínának és Oroszországnak hozzávetőleg egyaránt 1800-1800 tonnát meghaladó arany áll rendelkezésére. Nagy Márton is az utóbbi két országot emelte ki, mint amelyek mostanában egyre élénkebben növelik aranyban tartott megtakarításaikat.
A nyolcvanas évek végén hazánk aranytartaléka a rövid távú befektetési célok által vezérelve 40-50 tonna körül ingadozott, majd a rendszerváltás idején, 1989 és 1992 között az akkori jegybanki vezetők döntése nyomán minimális, a mostani bővítés előtt beállt mintegy 3,1 tonnás szintre csökkent és 2018 szeptember végéig ezen a szinten is állt. Az aranytartalék mennyisége a második világháborúig növekedett, majd annak végén mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki az MNB legendás „aranyvonatán” az ausztriai Spital am Pyhrnbe. Ez a mennyiség a háború után teljes mértékben visszakerült az országba, egyúttal fedezetet nyújtva az ország új fizetőeszközének, a forintnak a bevezetéséhez, ezzel támogatva a pénzügyi konszolidációt és a háború utáni magyar gazdaság stabilizációját.
