– Erőteljes hatása lehet a debreceni lakáspiacra a BMW-gyár odatelepülésének, noha ez valamivel később érződik majd ténylegesen – mondta lapunk érdeklődésére Benedikt Károly, a Duna House (DH) elemzési vezetője.
Kifejtette, az ilyen beruházások révén nagyon sok munkavállaló költözik az adott településre, ráadásul itt gyakorlatilag a fővárosból ingázás is ki van zárva, ami a kecskeméti Mercedes-gyár dolgozói esetében még elő-előfordul. Ráadásul kisebb számban olyan tehetős közép- és felső vezetői réteg is megjelenik, amelynek tagjai minőségibb bérleményeket keresnek vagy jobb lakásokat vásárolnak.
Kecskemét példájára hivatkozva Benedikt Károly megjegyezte, hogy először az albérletek iránt nőhet a kereslet Debrecenben is.
– Ha szűkül a kiadó lakások kínálata, nőhetnek az albérleti díjak, és ezzel együtt emelkedésnek indulnak a lakásárak is – mutatott rá, hozzátéve, hogy kiadásnál sokkal korlátosabb a drágulás.
A DH kecskeméti munkatársai azt tapasztalták, hogy az a panellakás, amely 6-7 éve 8 millió forintba került, ma 19 millióért kel el. Az albérleti díj ugyanakkor 70 ezerről csak kisebb mértékben nőtt, jelenleg mintegy 80-90 ezer forint havonta.
Az elemzési vezető hangsúlyozta, a hír az ingatlanberuházók és lakásfejlesztők figyelmét is felkeltheti. Szerinte a cívisvárosban számos tőkével rendelkező beruházó fogja „lekövetni” az ingatlanpiacon a gyárépítést, sőt akár fővárosi fejlesztők is megjelenhetnek. Ezért ha 2019 után a kedvezményes lakásáfa valóban megszűnik, Debrecenben akkor is megmarad a lakásépítések lendülete.
A lakáspiac mellett az ipari és kiskereskedelmi ingatlanoknál is fejlesztési hullám indulhat Debrecenben és környékén – közölte az Otthontérkép. Mint írták, ahogy az autógyárak korábban Győrött és Kecskeméten is igencsak ösztönzőleg hatottak az ingatlanfejlesztésekre, valószínűleg nem lesz ez másként Debrecenben sem.
Az Audi- és a Mercedes-gyárat befogadó két megyeszékhelyet megvizsgálva a hirdetési oldal arra jutott, hogy a következő években nagyjából 20-30 százalékos áremelkedés várható Debrecenben, ahol az újszerű lakások ára átlagosan a négyzetméterenkénti 340 ezer forint körül mozog jelenleg.
Az elemzés szerint az ipari ingatlanok esetében a Mercedes példája figyelemre méltó. A német nagyvállalat gyakorlatilag ingatlangazdálkodóvá vált azáltal, hogy nagyobb területet vásárolt meg, mint amekkorára végül szüksége volt, így pedig több beszállítónak is talált bérleményt a gyárhoz közeli saját területén.
2023 körül indul a termelés
A BMW debreceni üzemében 2023 körül kezdődhet a termelés – írta a Stuttgarter Zeitung című német lap tegnap a bajor autógyártó társaságtól származó adatok alapján. Az MTI által idézett cikk szerint a BMW egyik szóvivője elmondta, hogy az üzemben hagyományos, elektromos és hibrid meghajtású modelleket is gyárthatnak majd. Arról még nincs hivatalos döntés, hogy pontosan mely modellek készülnek Debrecenben, az viszont biztos, hogy csak BMW autók lesznek, a társasághoz tartozó Mini kisautómárka modelljeinek gyártására a szóvivő szerint nem jön szóba az új, magyarországi üzem.
A lap kiemelte: a BMW-nél hangsúlyozták, hogy csak gazdasági szempontok alapján választották ki Debrecent egy új üzem helyszínének, politikai megfontolásoknak nem volt szerepük a döntésben. Fontos az is, hogy a németországi üzemek hálózata elérte az ideálisnak számító méretet, ráadásul alig találni már a bővítésükre alkalmas területet, Debrecen pedig elég közel van ahhoz, hogy bekapcsolják a hálózatba, és az új gyár jól bővíthető. Az is a térség mellett szól, hogy a képzett munkaerő megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre, Németországban viszont szűkös a kínálat.
Az üzemben évi 150 ezer autót gyárthatnak, de ez csak a kezdeti kapacitás, így csak az első lépést jelentheti az a legkevesebb ezer munkahely, amelyet a nagyjából egymilliárd eurós (322 milliárd forint) beruházással teremtenek – áll a cikkben.
Önkritika Romániában
Jelentős verseny volt az országok és a városok között a BMW-beruházásért, Debrecennek és a régiónak kiemelkedő lehetőséget teremt az egymilliárd eurót meghaladó modern autógyári fejlesztés megvalósulása – mondta Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke a Kossuth Rádióban. – Figyelmeztető jel kell legyen a döntéshozók számára, hogy újabb nagyberuházást vesztett Románia, az autóipari befektetők nem veszik számba komoly célponként az országot – ezt már a Ziarul Financiar című romániai gazdasági-pénzügyi napilap írta. Emlékezetes, korábban a Mercedes és az Audi is úgy döntött, inkább Magyarországon bővíti gyártókapacitását. A lap szerint sokat nyomott a latba a BMW döntésében a debreceni városvezetés professzionalizmusa és helyi fejlesztési stratégiája, valamint Magyarország befektetői politikája. A Hotnews.ro hírportál pedig azt írta, hazánk harminc éve folyamatosan tesz azért, hogy most az autóipar egyik vezető országa legyen Európában, ehhez képest Románia negyedszázadnyi lemaradásban van.