Az építőipari ágazatba vetett bizalom megtartása érdekében fontos a piaci szereplők önmérséklete – jelentette ki Lepsényi István, a nemzetgazdasági tárca gazdaságfejlesztési és -szabályozási államtitkára az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) egri építőipari konferenciáján. Hozzátette: adott esetben egy korábbi ajánlathoz képest a 10 százalék körüli költségnövekedést figyelembe véve „erősen túlzó” a helyenként 100 százalékos eltérés az ajánlati árban. Lepsényi István együttműködést ajánlott az építőipari cégeknek: az állam jogszabály-módosításokkal, hatékonyabb ágazati finanszírozással tud segíteni. Konkrétumok említése nélkül megjegyezte, hogy a közeljövőben újabb építőipart érintő javaslatokról fog tárgyalni a kormány.
Lepsényi István hangsúlyozta: Magyarország 2010 óta fejlődési pályára állt. Az építőiparról szólva elmondta, hogy a korábbi válság sújtotta évek után most már a növekedés és a fejlődés kihívásaival kell szembenézniük az ágazat szereplőinek. Rámutatott, hogy van helye a bővülésnek, hiszen az építőipar a nemzeti össztermékhez a mostani fellendüléssel is keveset ad hozzá: részaránya a GDP-ben az uniós átlaghoz képest jócskán elmarad.
Van még mit csiszolni a vállalkozók morálján
Bartal Tamás, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára a készülő panelprogramról beszélt, hangsúlyozva, hogy a kormányzat kiemelt társadalompolitikai célnak tekinti a lakótelepen élők életminőségének javítását. A hosszú távra, 20-25 évre szóló program finanszírozása három pilléren fog nyugodni. Egyrészt a lakossági lakás-takarékpénztári megtakarításokon. Egyeztetések zajlanak a bankszövetséggel is a program hitelezési lehetőségeiről, a harmadik pillér pedig állami kamattámogatás lesz. A panelprogram vitairatát nemsokára a közvélemény elé tárják, majd az átfogó program 2018-ban indulhat el.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke arról beszélt, hogy az építőipar a válságban munkája negyven százalékát elveszítette, 80 ezer embertől kellett megválnia, akiknek jelentős része külföldre távozott. – Ezekben az években irreálisan alacsony áron vállalkoztunk, a hatékonyságunkra pedig nem lehetünk büszkék – mondta. Koji László szerint nagy kihívás előtt áll az ágazat, de a legnagyobb megrendelőként az állam igyekszik piaci kiegyenlítő szerepét képviselni, és szabályozási eszközökkel segíteni.
Erőn felül hét végén is
Szókimondó előadásban mutatta be a magasépítési ágazat helyzetét Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója. Szerinte az építőiparban ugyan jelentős áremelés történt az elmúlt időszakban, de a pénz nem oda jutott, ahova a leginkább kellett volna.
– Olyan mértékű mohóságot tapasztalunk a kkv-k, a szakvállalkozók részéről, amit nagyon nehéz kezelni – fogalmazott. Példaként említette, hogy a lakásépítéseken dolgozó burkolócégek például kétszeres árat kérnek, azonban a szakmunkás és a segédmunkás fizetése nem emelkedett a duplájára. Scheer Sándor a tiszteletet érdemlő kivételt is megemlítve azt mondta: a kkv-k többsége nem fizet szabályosan munkabért, és rendkívül sok adminisztratív problémát okoz a fővállalkozóknak, ezért a kkv-szektort az államnak sokkal sűrűbb ellenőrzésekkel „normális mederbe” kellene terelnie. Mint mondta, az építőipar 20 százalékkal erőn felül teljesít az idén, hosszabb határidőket kell alkalmazni. Szerinte csak a kelet-közép-európai régióban, többek között hazánkban épülnek fel létesítmények ennyire gyorsan. – Nem szent a hétvége, nem szent az ünnep, folyamatosan zajlik a munka. Ez nem tartható – hangsúlyozta. – Hisztéria van a lakásépítésekben: jelenleg mindenki azzal számol, hogy 2019 végéig adja át a lakásokat. Scheer Sándor szerint mihamarabb be kellene jelenteni a kedvezmény meghosszabbítását vagy azt, hogy 2019 után ismét 27 százalék lesz a forgalmi adó.
