Nélkülözhetetlen a bérek emeléséhez a hazánkban jelentős kis- és középvállalkozói szektor versenyképességének erősítése, amely technológiai fejlesztésekkel érhető el – mondta a Magyar Időknek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Kérdésünkre emlékeztetett: míg a nagyvállalatok a legmodernebb technológiákkal dolgoznak, addig a hazai vállalkozásoknak jelentős munkaerőigényük adódik az elmaradottabb felszerelések miatt. Pedig a fejlesztésekkel jelentős élőmunkát lehetne kiváltani, felszabadítani. Példaként említette, egy fröccsöntő üzemnél a modernebb berendezésekkel hat ember helyett két ember is el tudná végezni a munkát.
A munkanélküliség nem nőne, mivel a felszabaduló szakemberek el tudnának helyezkedni, ezáltal megoldva a munkaerőhiányt. A megmaradt dolgozók bére pedig nőne, mert jelenleg nagy terhet jelent a vállalkozásoknak kigazdálkodni a fizetéseket. Ezáltal a cégek termelékenysége, versenyképessége is erősödne, ami többletbevételt jelentene, amelyből további beruházásokat, bérfejlesztést is megvalósíthatnának a cégek. Ehhez nagy segítséget jelentenek az uniós fejlesztési támogatások – részletezte az MKIK elnöke. A későbbiekben, amennyiben a magyar gazdaság a jelenlegi, stabil és kiszámítható pályán marad, akár nemzeti fejlesztési támogatásokat is lehetne nyújtani.
Parragh László emlékeztetett, hogy az MKIK javaslataiban három lépcsőt fogalmazott meg. Az egyik az előbb említett hatékonyságnövelés. Emellett szükséges a munkáltatói járulékok csökkentése. Ezzel kapcsolatban az elnök kiemelte, hogy hosszú folyamat a bérfelzárkóztatás, mivel a meredek béremelés következtében a működőtőke beáramlása lelassulna. A harmadik elem, hogy a vállalkozások is a zsebükbe nyúljanak, a munkaadóknak ki kell gazdálkodniuk bizonyos béremelést. A folyamat már elkezdődött a vállalkozói terhek mérséklésével, a nullához közelítő infláció mellett jelentős reálbér-emelkedés következik be, de nem azonnal. Az előbb említett szempontok mellett figyelni kell a költségvetési egyensúly fenntartására is – tette hozzá Parragh László.
A vállalkozások már nagyon várják az uniós pályázatok megjelenését, rendkívül sok cégvezető jelezte már az érdekképviseleteknek, hogy rendelkezésre állnak azok a feltételek, amelyekre szükség van a támogatások megszerzéséhez. Ismert, mintegy 9200 milliárd forintot használhat fel hazánk 2020-ig az uniós kasszából. Az összeg hatvan százalékát fordítjuk gazdaságfejlesztésre, amelyből tizenöt százalék jut a kis- és középvállalkozásoknak, tizenöt százalék a foglalkoztatás bővítésére, kilenc százalék pedig kutatás-fejlesztésre és innovációra.
A mostani, 2020-ig tartó ciklusban a pályázatok megjelenése folyamatos, jelenleg elsősorban nem a vállalkozások fejlesztéséhez érkeznek a kiírások, hanem egyéb szegmensekben. A kormány célul tűzte ki, hogy 2018 végéig minden pályázatot kiírjanak. Várhatóan az ősz folyamán jelennek meg nagyobb arányban a kiírások a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programból, azonban több, kkv-knak szóló pályázat jelenleg is fut.