Rege Mihály, a Felelős Rövid Távú Lakáskiadók Szövetsége elnökségi tagja a távirati irodának adott nyilatkozatában leszögezte: céljuk a szürke- és feketezóna visszaszorítása ezen a területen, illetve annak elérése, hogy az adózási és egyéb szabályokat mindenki maradéktalanul betartsa. Tagjaik számára például előírják majd, hogy alapterülettől függetlenül nyolc személynél többet nem szállásolhatnak el egy lakásban, mert ennél nagyobb társaság egy lakóházban problémás lehet. Előírják azt is, hogy a lakáskiadók éjjel-nappal elérhetők legyenek a vendégek és a szomszédok számára is. A vendégeknek szigorú házirendet kell elfogadniuk, vállalva, hogy ha nem tartják be, el kell hagyniuk a szállást.
A szövetség szeretne együttműködni a törvényhozókkal is, bízva abban, hogy szabályzatuk jó alap lehet a jogszabályok észszerű alakításához. – Szeretnénk, ha végre nem mosnák össze a tevékenységünket a hostelek világával, amelyek gyakran több tucat embert szállásolnak el, és nyilvánvalóan nem lakóházakba valók – tette hozzá Rege Mihály.
A közösségi szálláshely-szolgáltatás egyre jelentősebb a hazai turizmusban. A BDO Magyarország tanácsadó cég elemzése szerint Budapesten 2010 és 2015 között megduplázódott a lakáshotelek kapacitása, és például az Airbnb felületén mért vendégforgalom mintegy hatszorosára nőtt.
A magyar fővárosban tavalyelőtt 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak a közösségi szálláshelyeken, míg a szállodákban csaknem 8 milliót. A közösségi szálláshelyek főképp a középkategóriájú hoteleknek jelentenek komoly konkurenciát.
A magyar adóhatóság nemrég azt közölte, hogy az Airbnb székhelye szerinti ír adóhatóságtól kapott adatok szerint 2015-ben csaknem 4500 magyar szállásadó állt kapcsolatban a szállásközvetítő rendszerrel, akik ezen a fórumon összesen 120 ezer alkalommal adták ki ingatlanjaikat.
Az Airbnb-hálózat magyar szállásadói 2015-ben 6 milliárd forint bevételt szereztek, az adóhivatal szerint azonban az adóbevallások ennél jóval kisebb összeget tartalmaznak.