Január végéig a gazdák közel 95 százaléka kapja meg az ez évre vonatkozó alaptámogatások előlegét – jelentette be tegnap Gyuricza Csaba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke szerint ekkora mértékű kifizetésre még az előző, jól bejáratott rendszerben sem volt példa. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi évekkel ellentétben most nem egy összegben kapják meg a gazdák az előleget, hiszen az új agrártámogatási rendszerben a területalapú támogatások két részből tevődnek össze: az alaptámogatásból és a zöldítés után járó hozzájárulásból. Ez utóbbi előlegét eddig 45 ezer gazdálkodónak utalta át az MVH. Számuk azért ilyen alacsony, mivel a beérkezett kérelmekben számos adminisztrációs hiba volt, és az ellenőrzések sok esetben még nem zárultak le. A zöldítés után járó támogatást dömpingszerűen februárban kezdi el kifizetni a hivatal. Ugyanekkor számíthatnak a legtöbben a termeléshez kötött és a fiatalgazda-támogatások kifizetésére is. Májusig szeretnénk a legtöbb ügyfelünknek kifizetni azt az összeget, amire jogosultak. Júniusban pedig már csak az igazán problémás ügyekkel foglalkozunk majd – jegyezte meg az elnök a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) szakmai napján. Nagy sikernek nevezte, hogy hazánk október közepén el tudta indítani az agrártámogatások előlegeinek kifizetését, ráadásul nyolc jogcímen, ami egyedülálló az Európai Unió tagállamai között.
A vidékfejlesztési programmal kapcsolatban Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár- és vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára (képünkön) elmondta: az 1350 milliárd forintos keretnek eddig az egyharmadára írtak ki pályázatokat, az év végéig pedig az összes felhívás megjelenik. A szakember szerint erre azért is nagy szükség van, mivel a következő támogatási ciklus tervezése már elkezdődött. Az az érdekünk, hogy a jövőre esedékes brüsszeli felülvizsgálat során eredményeket tudjunk felmutatni, a magyar kormány pedig a hatékonyan felhasznált forrásokkal tudjon érvelni amellett, hogy a vidékfejlesztési pénzekre 2020 után is szükség van – jegyezte meg.
Elmondta: az előző év végén megjelent beruházási pályázatokat – a trágyatárolók építésére és az élelmiszeripari fejlesztésekre kiírt tendert – a néhány napon belül megjelenő kertészeti felhívások követik. Az állattenyésztést segítő beruházási pályázatok február–március környékén várhatók, míg az öntözésfejlesztést célzó felhívást vélhetően áprilisban hirdetik meg.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy a beruházások az előző évben megtorpantak. A tavalyi a várakozások éve volt, a legtöbb gazda már az új vidékfejlesztési program pályázatait várta, ezért odázták el a tervezett fejlesztések megvalósítását is. Az első kilenc hónapban a mezőgazdasági beruházások értéke 167 milliárd forint volt, ez mintegy hatvanmilliárd forinttal marad el az előző év azonos időszakáétól.
A versenyképességet növelő beruházásokra hívta fel a figyelmet Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is. Elmondta: a növénytermesztők legnagyobb problémája, hogy a gabona ára kilónként jócskán ötven forint alatt van. A szakember szerint az alacsony árakra hosszú távon be kell rendezkedniük a gazdálkodóknak. Fel kell készülni arra, hogy a jövőben 30-40 forinton kell előállítani a gabonát, ezért minél hatékonyabbá kell tenni a termelést – tette hozzá.