A különböző méretű és erejű vállalkozások másként reagálnak a nyugati országok diszkriminatív lépéseire – hangzott el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára által tartott tájékoztatón. A fuvarcégek hetven százaléka kis- és középvállalkozás, közük sok a családi vállalkozás, az akár csak egy-két kamionnal dolgozó társaság, és akadnak sok száz járművel dolgozó nagyvállalkozások. Ezek különféleképpen reagáltak a kialakult helyzetre, vannak köztük, amelyek igyekeznek teljesíteni az előírásokat, és vannak, amelyek bizonyos országokat elkerülnek.
A hazai helyzet ezzel szemben alapvetően pozitív. A logisztikai, közúti árufuvarozási és személyszállítási vállalkozások versenyképességének növelésére tett kormányzati intézkedések pozitívan hatottak az ágazatra – mondta Homolya Róbert. Az ágazat stratégiai terület, a szállítás és raktározás éves szinten hat százalék feletti mértékben járul hozzá a magyar GDP-hez, részaránya az összes nemzetgazdasági szektor között az ötödik legmagasabb.
Az államtitkár ugyanakkor jelezte, a magyar közúti fuvarozói ágazat versenyképességének növelése és pozíciójának megtartása szempontjából jelentős kihívás az Európai Bizottság május végén beterjesztett mobilitási javaslatcsomagja. Erről folyamatosan egyeztetnek a tagállamok, és vélhetően hosszú tárgyalási sorozat után lép majd életbe. A következő, szeptemberi közlekedési tanácsülés előtt a szaktárca egyeztet a fuvarozói érdekképviseletekkel, hogy a magyar álláspont kialakításakor figyelembe vehessék az észrevételeket – tette hozzá Homolya Róbert. Az államtitkár ismertette, hogy az unió mobilitási csomagjában szerepel egyebek közt a kiküldetési irányelv kiterjesztése a közúti árufuvarozásra, a külföldi rakodás korlátozása, a 45 órás heti pihenőidő szállodában töltendő kötelező előírása, s az is, hogy az útdíjat nem fizetőkről az adatcserét zökkenőmentesebbé tenné.
Az államtitkár a kormányzati intézkedések eredményei közé sorolta a hivatásos gépjárművezetők államilag finanszírozott képzését, amelyre ötezren regisztráltak, közülük kétezren már jogosítványt szereztek. Jelentősen csökkent a kötelező pályaalkalmassági vizsgálat átfutási ideje, az új haszongépjárművek külön műszaki vizsga nélkül forgalomba helyezhetők, az uniós tagállamban beszerzett járműre az érvényes műszaki vizsgát pedig elfogadják Magyarországon. Homolya Róbert kitért arra, hogy munkába állt a közúti ellenőrzési csoport, amely az elmúlt másfél hónapban kétszázmillió forint bírságot szabott ki az engedély nélkül végzett árufuvarozókra, az ellenőrzést a jövőben kiterjesztik a személyszállításra is.
A közúti árufuvarozás versenyképességét növeli, a szabálykövető vállalkozók helyzetét és a közlekedés biztonságot javítja a nemzeti tengelysúlymérő rendszer kiépítése, a tervek szerint 89 ponton mérik majd az áthaladó tehergépjárművek súlyát, a rendszer zökkenőmentes bevezetéséről folyamatosan egyeztetnek az érdekképviseletekkel – mondta az NFM államtitkára. Beváltotta a reményeket az elektronikus útdíjfizetési rendszer – hangsúlyozta Homolya Róbert –, tavaly ezen keresztül kétszázmilliárd forint folyt be a költségvetésbe. Folyamatosan vizsgálják a rendszer működését, a jóhiszeműen mulasztók méltányosabb bírságot fizetnek majd.
Wáberer György miniszterelnöki megbízott kitért arra, hogy rontja a vállalkozások helyzetét az EU nyugat-európai tagállamaiban, például a Németországban, Franciaországban, Ausztriában bevezetett tagállami intézkedések sorozata, köztük a más országból származó fuvarozóknál is az adott ország minimálbérének kötelezővé tétele. A visegrádi négyek fuvarozói érdekképviseletei közös petíciót adtak be az uniónak, egyebek közt az kérték, hogy a kötelezettségszegési eljárás lezártáig függesszék fel ezt az intézkedést.