– Számos világrangsorban egyre előkelőbb helyet foglal el Budapest, amely részben a fővárosban működő vállalkozások teljesítményének, részben pedig az egyre javuló, a versenyképességhez is hozzájáruló mutatóknak köszönhető – hangsúlyozta tegnap Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) kuratóriumi elnöke Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor kerekasztal-beszélgetésén. Felidézte: a közalapítvány Budapesttől azt a feladatot kapta, hogy integrátori, koordinátori szerepet töltsön be az együttműködni kívánó vállalkozásoknak és egyéb szereplőknek.
– Közalapítványunk elmúlt években megújított tevékenységének két pillére az innovatív vállalkozásfejlesztés és a nonprofit mikrofinanszírozás, s azon kevés európai vállalkozásfejlesztési szervezet egyike vagyunk, amely egy személyben nyújtja a fenti lehetőségeket a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, ezért minden programunk e két pillér köré összpontosul – emlékeztetett Szalai Piroska. A BVK működését Budapest gazdaságélénkítési és munkahelyteremtési stratégiája határozza meg; a keretjellegű terv összefoglalja a megalkotásának folyamatában részt vevő szervezetek Budapest gazdaságfejlesztése érdekében a 2015–2021 közti időszakra megfogalmazott közös céljait és elvárásait.
A dokumentum elsődleges célként fogalmazta meg, hogy a főváros 15 éven belül Közép-Európa vezető gazdasági térségévé váljon. A cél négy pillérre épül: Budapest, ahol érdemes vállalkozni, tehát támogató az üzleti környezet; Budapest, a jól szervezett gazdasági tér, azaz a gazdaságfejlesztés és a munkaerőpiaci politika koordinált; Budapest, az ötletek városa, amely élhetőségével és lendületével vonzza a kreatív, innovatív gondolkodókat; valamint Budapest, ahol jó dolgozni, mert megújuló, rugalmas, befogadó a munkaerőpiac.
– A magyar főváros innovációs potenciálját bizonyítja, hogy a közép-európai fővárosokkal közösen kifejlesztett Be Smart programunkban hat startupversenyt szervezett eddig a BVK a főváros támogatásával, amelyen összesen 139 fiatal vállalkozó, valamint startupcég indult. Eddig 55 vállalkozás mutatkozhatott be külföldön, egyrészt Budapest testvérvárosainak és városközi kapcsolatainak – Tel-Aviv, Szentpétervár, Bécs, Düsseldorf, Dublin – világviszonylatban is kiemelkedő innovációs rendezvényein, fesztiváljain, illetve olyan eseményeken, amelyeket kimondottan a budapesti startupok bemutatkozására szerveztek, valamint a think.BDPST konferencia startup cornerében. A Global Enterpreneurship Week részeként rendeztük meg 2015-ben és 2016-ban is a Startupok éjszakáját. A BVK Smart programja a múlt évben a Díj az Európai Vállalkozások Ösztönzéséért nemzeti fordulójának nyertese lett.
Szalai Piroska a versenyképességgel kapcsolatban arra hívta fel a kerekasztal résztvevőinek figyelmét, hogy kétféle megközelítésből vizsgálhatjuk a fogalmat. Egyfelől vállalkozási oldalról, ebben az esetben a versenyképesség leginkább attól függ, hogy a termékei, szolgáltatásai hogyan állják meg a helyüket a piacon. A cégvilágban sem biztos, hogy a legolcsóbb terméket gyártó a legversenyképesebb, emellett az alacsony bérszínvonal önmagában nem elegendő a sikerhez. A nemzetgazdaságot vizsgálva az az ország a legversenyképesebb, ahol többen dolgoznak (kevesebb az inaktív és a munkanélküli) és többet termelnek (magasabb a GDP).
Tehát a foglalkoztatás bővítése elengedhetetlen a nemzetgazdaság versenyképességének javításához. Ez persze nem mehet a vállalati versenyképesség rovására. A robotizáció, az innovatív megoldások egy vállalaton belül azt jelentik, hogy ugyanazt a terméket kevesebben is elő tudják állítani, hatékonyabban dolgoznak. És ha nő a piacuk, akkor nekik is több terméket kell előállítaniuk. S manapság, amikor már számos területen munkaerőhiány van, a vállalatok is rá vannak kényszerülve, hogy hatékonyabban dolgozzanak, a növekvő piacuk igényeit létszámnövekedés nélkül csak így tudják kielégíteni.
– A munkanélküliségi, foglalkoztatottsági mutatók egyértelműen azt jelzik, hogy Budapest rendkívül versenyképes mind a régióban, mind európai viszonylatban – mondta a BVK kuratóriumi elnöke. Az elmúlt hat évben ugyanis 126 ezer fővel, 827 ezerre nőtt a fővárosi foglalkoztatottak száma, ami jóval meghaladja a válság előtti, 740 ezer fős foglalkoztatotti létszámot is. Tavaly a 15–64 éves budapesti lakosság foglalkoztatási rátája 72,7, ezen belül a nőké 67,1, a férfiaké 78,8 volt. A múlt évben a nőké 4,5 százalékponttal, a férfiaké pedig 2,2-del javultak. Az unióban mind a férfiak, mind a nők foglalkoztatásának átlagos növekedése egy százalékpont csupán. Már 2015-ben megelőztük Bécset és Ljubljanát, de Pozsony, Prága, Varsó és Berlin előttünk jár a közép-európai metropoliszok közül.