Napról napra változnak, de legalábbis finomodnak az álláspontok abban a játszmában, ami az olasz kormány és az Európai Bizottság között zajlik. Ugyan a sokadik kritikára reagálva Giuseppe Conte kormánya a hét végén engedékenyebb hangon nyilatkozott, és arról biztosította Jean-Claude Juncker bizottsági elnököt, hogy az olasz kabinet kész módosítani a kívántnál nagyobb hiánycélját a 2019-es költségvetésben, a hétfő esti kormányülésről már ismét harcos üzenetek érkeztek.
Az Európai Bizottság több figyelmeztetést követően indokoltnak látja az olaszokkal szemben elindítani a túlzottdeficit-eljárást (edp), ami végső soron pénzbeni büntetésekhez is vezethet. Mindezt a hatályba lépése óta több módosításon átment stabilitási és növekedési paktum előírásai értelmében kezdeményezte a bizottság. Az elvárás értelmében a tagállamoknak folyamatosan mérsékelni kell eladósodottsági szintjüket az össztermék 60 százalékára vagy az alá.
A paktumot, csakúgy mint az edp-t, Magyarországon is ismerhetjük. Az ország gyakorlatilag uniós csatlakozása óta büntetőpadon volt, amiért a hiány meghaladta a GDP 3 százalékában meghatározott tűrésküszöböt. Az edp hatálya alól 2013-ban kerültünk ki több év fegyelmezett költségvetési politikája nyomán, és azóta is kiemelt kérdés, hogy a szintet ne lépjük át.
A bizottság idén az államadósságunk alakulása miatt adott ki figyelmeztetést és javasolt kiigazítást. Varga Mihály pénzügyminiszter akkor hangsúlyozta, a kormányzat semmilyen megszorításra nem készül. Jelenleg valamivel kevesebb mint 74 százalékon áll az államadósságunk az Eurostat második negyedévi adatai alapján. Ez tetemes javulás a 2011-es 80,7 százalékhoz képest, azonban kétségtelenül magas, és további csökkenésre van szükség.
Az olaszok mellett több olyan ország is van, amelyek jócskán elmaradnak a kívánatosnak tartott 60 százalékos szinttől. Az összeurópai adósságráta 81 százalék. A 130 százalékot meghaladó olaszok mellett a görögök 180 százalékot közelítő adósságszintje messze a legmagasabb, de a fejlettebb országok sem állnak jól. Belgium, Spanyolország és Franciaország is 100 százalék felett vagy annak közelében van, Ausztriának is magasabb a legutóbbi adatközlése, mint a magyar.
Régiónk országaiban viszont több országnak is a miénknél jócskán alacsonyabb az eladósodottsági mutatója. Az unió egészében a legkirívóbb példa Észtország, aminek 8,3 százalékos rátáját nem is lehet érdemi eladósodottságként értelmezni.
