Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat tegnap közzétett adatai szerint Magyarországon a hatodik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta a 28 tagállam közül. Az Európai Bizottság februárban közzétett országjelentésében is elismerte a magyarországi erőfeszítéseket a munkanélküliség visszaszorítására: a 2010 elején mért 11 százalékos munkanélküliség hazánkban ez év elejére 6,1 százalékra esett vissza (Az Eurostat mérése szerint 5,9 százalékra). A foglalkoztatottság bővülésének jelentős részét a közmunkások adták, de mára a versenyszféra nagyobb arányban teremt új munkahelyeket.
A brüsszeli jelentéssel kapcsolatos tegnapi háttérbeszélgetésen az Európai Bizottság foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi befogadás főigazgatóságának tagjai arról beszéltek, hogy pozitívak azok az intézkedések, amelyeket a magyar kormány hozott a foglalkoztatottak számának növelésére.
A közmunkások integrációja az elsődleges munkaerőpiacra némileg felgyorsult tavaly, köszönhetően a fiatalok foglalkoztatási támogatásának, a versenyszférának nyújtott előnyöknek, valamint a közmunka szüneteltetésére vonatkozó lehetőségnek, és a nők körében is nőtt a foglalkoztatottak száma. Az uniós átlaghoz mérten azonban még mindig rendkívül magas a közmunkások száma. Brüsszel emiatt több kritikát is megfogalmazott: egyfelől a programmal kapcsolatos intézményi széttagoltságot, másfelől a közfoglalkoztatottak alacsony szakképzettségét, a piacképes szakoktatás hiányát, a nem megfelelő munkaerőpiaci kiközvetítést, valamint az alacsony bérezést és az álláskeresési támogatások átalakítását. Az unió szerint a kormány célja sem valósult meg maradéktalanul, mivel a közmunkaprogramból a vártnál kevesebben helyezkedtek el a versenyszférában, pedig a résztvevők jelentős részének van szakképzettsége.
A beszélgetésben részt vevő cégvezetők, akik egyben a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjai, arra figyelmeztettek: bár van lehetőség arra, hogy legalább alkalmi munkavállalóként bevonják a versenyszférába a közmunkásokat, a cégek számára ez jelentős adminisztrációs teherrel jár, emellett a közmunkások csupán 47 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel. A felek ezért egyetértettek abban, hogy a képzést kell erősíteni Magyarországon, mivel a munkavállalóknak olyan gyakorlati tudásra van szükségük, amely hosszú távon kamatoztatható. Ezzel a kormány is tisztában van, ezért várnak sokat a duális képzés bevezetésétől. Hazánkban több mint két éve 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma, amely a rendszerváltás óta nem volt ilyen magas.