Az uniós fejlesztéspolitikához kapcsolódó szakpolitikai tevékenységek több minisztériumban is megjelennek, ez így volt az előző kormány alatt is. Ugyanakkor az ezeket megalapozó, a források felhasználását koordináló, az eredményeket nyomon követő munka mostantól az Innovációs és Technológiai Minisztériumban zajlik. Schanda Tamás kérdésünkre kifejtette, hogy az Európai Bizottság napokban megjelent, a következő költségvetési ciklusra vonatkozó tervezete kapcsán – amely a 2021–2027-es költségvetési tárgyalások kiindulópontja – komoly kritikákat fogalmaztak meg.
Schanda Tamás szerint a legmegdöbbentőbb, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint azok a tagállamok kerülnek jobb helyzetbe, amelyek nem tartották be a költségvetési fegyelmet, miközben magasabb az életszínvonaluk, mint Magyarországé. Meglehetősen visszás, hogy éppen azokat büntetik, akik teljesítményt mutattak fel – húzta alá.
A 2021-ben induló uniós költségvetési időszak tárgyalásai most kezdődtek el, ezek során valamennyi résztvevő felvázolja a saját elképzeléseit, és az eddigi reakciókból világos, hogy már jelenleg is nagyban eltérnek a tagállamok álláspontjai. A teljes egyetértésig hosszú az út, ezalatt pedig többféle forgatókönyv is felbukkan majd, annál is inkább, mert az Európai Bizottság által megfogalmazott költségvetés egyelőre csupán egy politikai javaslat. A tervezetből ellenben nem derül ki, mely célok finanszírozása alapján számolta ki az uniós testület az egyes támogatási sorok összegeit.
Schanda Tamás hosszas osztozkodási menetre számít
Fotó: Katona Vanda
Egy tárgyalássorozat elején ugyan még korai nyertesekről és vesztesekről beszélni, de az már látszik, hogy összeurópai szinten a Kohéziós Alap durva megnyesésére készül Brüsszel – mutatott rá Schanda Tamás. A jelenlegi tervek szerint a közös agrárpolitika, azaz a KAP 16 százalékkal, a mezőgazdasági és halászati alapok 13-13 százalékkal, a humán programokat támogató ESZA, azaz az Európai Szociális Alap pedig 6 százalékkal kisebb kerettel gazdálkodhatna a soron következő időszakban. Ez egy megalapozatlan javaslat, amely komoly kérdéseket vet fel a készítője szakmai és politikai hitelességével kapcsolatban.
A javaslatban új programként jelenik meg ugyanakkor az úgynevezett Reform végrehajtási program, amely 25 milliárd euróra számíthat. A Digitális Európa program kerete 42-szeresére emelkedne. Várható a migrációval kapcsolatos kiadások erőteljes növekedése is, ez a terület mintegy 210 százalékos bővülést könyvelhetne el. Számunkra itt fontos kérdés, hogy a határok fenntartásával, védelmével kapcsolatos kiadások mekkora részt képviselnek majd ebből. Meg kell védenünk Európát, ahhoz pedig ragaszkodunk, hogy az európai emberekre fordítható pénz ne a migránsok támogatását szolgálja.
A jelenleg futó ciklusban az egy főre jutó támogatást tekintve Magyarország a 28 tagállam közül a második-harmadik legnagyobb haszonélvezője a fejlesztési forrásoknak. A jövőt most, a tárgyalások elején nehéz meghatározni, az az ambíciónk, hogy továbbra is az élmezőnyben maradjunk. Ezért most elsősorban a magyar érdek hathatós képviseletére koncentrálunk, és nincsenek illúzióink: kemény ütközések jönnek.
Az Európai Bizottság közbeszerzési rendszerauditjával kapcsolatos kérdésünkre, amelynek keretében az irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelő működését vizsgálták, az államtitkár közölte: a magyar nyelvű jelentéstervezetet még nem kapták kézhez. Jelenleg csak egy előzetes, nem nyilvános tervezet áll a rendelkezésükre, amelyre hazánk a beérkezésétől számított 30 napon belül reagálhat majd. A kormány megvizsgálja az észrevételeket, de az már most is látszik, hogy a dokumentumban súlyos ténybeli tévedések és megalapozatlan állítások vannak.
