Észak-Európában 2080-ra akár 40 százalékkal is növekedhet a szántóföldek területe az 1990-es szinthez képest, és Észak-Norvégiában akár négy héttel is hosszabbodhat a tenyészidőszak 2050-re – állítja a szakmai tanulmányokat elemző ClimateChangePost (CCP). Dániában, Norvégiában és Svédországban a gazdálkodók és a szakemberek egyre inkább arra a következtetésre jutnak, hogy az éghajlatváltozás – miközben kiszámíthatatlanabb időjárással jár, mint korábban – növeli egyes növények termőképességét.
Dél-Norvégiában például a búza hozama 14 százalékkal növekedhet a CCP szerint. Hasonlóképpen a hosszabb tenyészidőszak lehetővé teheti más melegigényes növények elterjedését is, beleértve a hüvelyeseket, néhány zöldséget és gabonát – írja a Syngenta blog.
– Amíg a vízhiány óriási probléma lesz a világ más részein, a norvég mezőgazdasági termelők a magasabb hőmérséklet és hosszabb tenyészidőszak mellett a vízből sem fogynak ki – mondja Arne Bardalen, a Norsk Institute for Bioøkonomi kutatója.
Dél-Dániában, ha kis mennyiségben is, de már terem a kukorica – mutat rá Jørgen Eivind Olesen, az Aarhusi Egyetem agroökológiai osztályának professzora, aki ezt az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás egyik legfontosabb példájaként említi amellett, hogy már borászatok is vannak a német határ közelében. Igaz, a szőlővel való kísérletezés még akkor kezdődött, amikor csak szűk tudományos körökben vitáztak a globális felmelegedés lehetőségéről.