Júliusban a fogyasztói árak 0,3 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt – jelentette tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ennek hátterében főként az üzemanyagok árának 13 százalékos esése áll.
Az élelmiszerek ellenben 0,2 százalékkal drágultak az idényáras termékek árának 5,7 százalékos emelkedése miatt. Az adatokból az is kiderül, hogy jú-
niushoz képest 0,2 százalékkal mérséklődtek a fogyasztói árak, amiben szintén jelentős szerepe volt az üzemanyagok 2,2 százalékos árcsökkenésének.
Ebben az időszakos összehasonlításban az élelmiszerek is 0,4 százalékkal olcsóbbak lettek.
– A csökkenés némileg alacsonyabb a várakozásokhoz képest – közölte lapunkkal Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte a meglepetést leginkább a szolgáltatások vártnál kisebb árnövekedése okozta.
A statisztikai hivatal jelentése kitért arra is, hogy az átlagos árszínvonal csökkenése ellen erősen hatott a szolgáltatások drágulása. Ebben a lakbérek 6 százalékos, a háztartási szolgáltatások 3,2, az egyéb célú távolsági utazások 3,9 és a külföldi utazások 2,8 százalékos áremelkedése játszotta a főbb szerepet. Az adatokból az is kiderül, hogy a háztartási energia ára átlagosan 0,1 százalékkal elmaradt az egy évvel ezelőttitől, amiben a palackos gáz 10,6 százalékos árcsökkenése jelenik meg, míg a vezetékes áram és gáz ára változatlan a tavalyihoz képest.
Suppan Gergely szerint érdemes megemlíteni azt is, hogy a maginfláció 1,3 százalék volt. Ez azt tükrözi, hogy a jelentős béremelkedések ellenére továbbra sincs inflációs nyomás a gazdaságban. Szerinte augusztusban az infláció 0 százalék közelében maradhat. Viszont bázishatások és a dohánytermékek jövedékiadó-emelése miatt az őszi hónapoktól az infláció meghaladhatja az egy százalékot, év végére pedig elérheti a két százalékot.
Mindezekkel együtt a háromszázalékos inflációs célt várhatóan így sem érjük el 2018-ig. Ez Suppan Gergely szerint lehetővé teszi a kamatok tartósan alacsony szinten tartását, valamint a nem konvencionális eszközök jegybanki alkalmazását. A tavalyi átlagos infláció –0,1 százalék volt, idén 0,6 százalékos átlagos inflációra számít a Takarékbank.
Az elemző előrejelzése szerint jövőre az inflációt egyes alapvető élelmiszerek áfacsökkentése fékezi, amit némileg ellensúlyoz a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése, így 2017-ben az átlagos infláció 2,1 százalékra emelkedhet.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője a távirati irodának küldött kommentárjában kiemelte: a mínusz 0,3 százalékos júliusi inflációs adat a konszenzusnál 0,1 százalékponttal alacsonyabb lett, de megegyezett a bank előrejelzésével. A szakértő erre az évre átlagosan 0,5 százalék körüli inflációra számít, és úgy látja, nem változnak a monetáris politikai kilátások, a második fél évben változatlan maradhat az alapkamat.
Az adatok kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy látja, hogy az inflációs folyamatok változatlanul visszafogottak, a legtöbb termékcsoportban továbbra is alacsony árdinamikát mértek. Az enyhén csökkenő árak pedig segítenek megőrizni a bérek és nyugdíjak értékállóságát, ami támogatja a fogyasztás élénkülését és a gazdaság fellendülését. A tárca megjegyezte azt is, hogy a kőolajért a világpiacon mintegy ötödével kellett kevesebbet fizetni, mint tavaly.
Ennek következtében az üzemanyagok ára jócskán elmarad a 2015 azonos időszakában mérttől, ami jelentősen, 1,1 százalékponttal mérsékelte a teljes indexet. A fuvarozási költségeken keresztül a mérséklődő üzemanyagár más termékek árára is hatással volt. A sertéshús forgalmi adójának csökkentése pedig szintén mérsékelte az inflációt.
A minisztérium szerint a friss adatok összhangban vannak a kormány idei konvergenciaprogramjának előrejelzésével, amely szerint 2016-ban éves szinten 0,4 százalék lehet az infláció.
A jegybank szintén azt jelezte, hogy visszafogott inflációs környezetre utalnak az alapfolyamatok.