Jelentős mértékben növeli az ingatlanok árát, ha azok üdülőkörzetben helyezkednek el. Magyarországon a statisztikai hivatal besorolása alapján hét üdülőkörzet található, amelyek közül a Balaton-parti, a Dunakanyar és a Velencei-tó–Vértes körzetekben az országos átlagnál lényegesen magasabb négyzetméterárak jellemzők – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Lakáspiaci jelentése. Ezek közül is kiemelkedik a Balaton-part, amely jelentős területével eleve érdemi részt képvisel a hazai lakáspiaci forgalomból, idegenforgalmi szempontból pedig az ország egyik legfontosabb területe.
A jegybank adatai szerint a 2015 és 2016 során megkötött adásvételek alapján Budapest után ebben az üdülőkörzetben a legmagasabb a városi lakások ára. Az átlagos négyzetméterár a szóban forgó két évben valamivel meghaladta a 280 ezer forintot, ami csak 15 százalékkal marad el ezen időszak 330 ezer forint körüli fővárosi átlagárától. A Balaton-parthoz közeli városok ingatlanjai több mint 70 százalékkal drágábbak más városokéinál, és másfélszer annyiba kerülnek, mint a megyei jogú városok lakásai. A balatoni üdülőkörzetben található ingatlanok piaca mindezek következtében a budapesti lakáspiac után az egyik legfontosabbnak tekinthető – olvasható a jelentésben.
A válság éveiben a Balaton mellett nem estek vissza a lakásárak olyan mértékben, mint az országos átlagban tapasztalható volt, ugyanakkor az utóbbi két-három évben kisebb az árak növekedési üteme. A lakásárak tehát a balatoni régióban kevésbé változékonyak, mint máshol, vagyis az ottani ingatlanok jóval értékállóbbak. A jegybank elemzése szerint mindennek az okát olyan tényezőkkel lehet magyarázni, amelyek a nyaralótulajdonosok motivációival függenek össze. Az üdülővásárlások során erősen megjelenhet a befektetési célzat, ami rövid távon az ingatlanárak változékonyságát eredményezi.
Mindezek mellett a Balaton-parti ingatlanok nagy része nyaraló, amely nem közvetlenül lakhatási célt szolgál, és többnyire második ingatlanként lehet jelen a háztartások vagyonában. A jövedelmi helyzet romlását a családok egy része a nyaralók hirtelen eladásával kompenzálhatja, ami rövid távon maga után vonja az árak ingadozását. A nyaralótulajdonosok ugyanakkor hosszabb távon rugalmatlanabbul reagálhatnak a gazdasági ciklusok változásaira, sőt a nyaralóvásárlásra irányuló szándékuk független is lehet azoktól. – Mindez magyarázattal szolgálhat arra, hogy a válságot követően miért nem esett vissza nagyobb mértékben a Balaton-parti üdülők ára – áll a jelentésben.
Az MNB lakásárindexe szerint a hazai lakásárak országos átlagban több mint 15 százalékkal emelkedtek 2016-ban. A legnagyobb mértékű, 22,5 százalékos drágulás Budapesten ment végbe, a vidéki városokban csaknem 14, míg a községekben alig 9 százalékkal nőttek a lakásárak.