A kormány várakozásai szerint 2018-ban 25 százalékkal nőtt az építőipar kibocsátása az előző évhez képest – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkára, miután a statisztikai hivatal közzétette a múlt év első tizenegy hónapjáról szóló jelentését. Eszerint a termelés a 2018. január–novemberi időszakban csaknem 23 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi mértéket.
Az év utolsó előtti hónapjában kimondottan nagy volt a fellendülés: 2017 novemberéhez képest több mint 27 százalékkal bővült a termelés. György László hangsúlyozta, további bővülést vetít előre, hogy 2023-ig 25 ezer milliárd forintos megrendelésállománya van az ágazatnak.
A teljes állományból 15 ezer milliárd forintot a magyar állam megrendelései tesznek ki. Hozzátette: a magyar gazdasági növekedésnek már csak a kapacitáskorlátok szabhatnak határt. Éppen ezért a kormány 2020-ig összesen 36 milliárd forintot biztosít a kis- és közepes vállalkozások modernizációjára, kapacitásbővítésére és technológiai fejlesztésére. Az erről szóló pályázatokon az ágazat szereplői az idén 12 milliárd, 2020-ban nyolcmilliárd forintra pályázhatnak.
Horváth András, a Takarékbank elemzője rámutatott, a 2015-ös bázishoz képest negyven százalékkal magasabb az építőipar teljesítménye. Az ágazat továbbra is erősödő pályán mozog, viszonylag kis súlya ellenére egyre dinamikusabb a hozzájárulása a bruttó hazai termékhez. A Takarékbank szerint 2018-ban 23 százalékos lehetett az építőipar éves bővülése, idén további 16 százalék fölötti növekedésre számítanak.
– Az otthonteremtési program és a gazdaságpolitika beindította a magyar építőipart, ám ha az ellenzéken múlna, sem otthonteremtési program, sem építőipari növekedés nem lenne – kommentálta az ágazati adatokat Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője. Mint mondta, az ellenzéki pártok nem támogatták a programot, nem szavazták meg sem a családi otthonteremtési kedvezményt, sem a csökkentett lakásáfát.